Petrik Józsefné Szabó Erzsike 1970-es középiskolai gyűjtése

Az 1970-es adatközlők: Tóth Illés 78 éves, Holló Imre 78 éves, Szabó Mihályné 36 éves, özv. Vitéz Illésné 76 éves,Vass Sándor 63 éves uszódi lakosok.

 

Boldizsár Lídiáról készült képeket Raffai Sándor uszódi tanár készítette szakdolgozatához az uszódi népviselet bemutatásához.

Kontyban

Barna-tag: Barna Gábor tanyája volt itt 15 hold földdel.

Bátyai Nána: A kalocsai érsek birtokához tartozott. Cselédek lakták, korábban bátyaiak. 1945 után - mivel Uszód határa volt - uszódi kisparasztok kaptak itt földet a földosztás során.. Egy időben tanyai iskola is volt itt, amit az 1960-as évek elején megszüntettek.

Borsiak földje: Takács Pálé volt, amiből 8 hold Borsi Lajosé, másik része a Szeghalmi családé lett.

Bujok basa dűlő: A szóbeszéd szerint nevét onnan kapta, hogy a török időkben erre bujkált a magyarok elől egy török basa. Mint mondják, ezen a részen el is fogták.

Csibe-domb: Több tanya volt ezen az alacsony dombon, ahol sok baromfit, csibét tartottak-

Disznó-legelő: A falu disznait legeltette itt a kanász, akit közösen fizettek.

Fás kert: Gyümölcsöse volt itt Nagy Sándornak, Tóth Pálnak és még néhány gazdának.

Felső kertek: Nagy kertek terültek el itt, melyek északra "dűtek".

Gombolyagi út: Gombolyag felé vezető földes út Uszód határában. 8 öl széles volt.

Hábi kert: Hábi Bénié és családjáé volt. Házakkal építették be.

Hanyik puszta: Állítólag Hanyik nevű volt a tulajdonosa. Egész utcasor volt itt.

Hoppány: Eredetére nincs magyarázat, ám szerepelt egy csúfondáros mondókában

Hoppány, Dákos, Kotyola,

Magos tető, Osztora,

Ettül vesz mög a kutya.

A benne szereplő nevek a környék földrajzi nevei.

 

Lányfejjel

Hormány: A szomszédos benedeki parasztoké volt, de feltehetően a jobbágytelkek kimérésekor, az uszódi parasztoktól a mérnökök jó ebédet kaptak, a benedekiek pedig nem vendégelték meg őket, így azok kiszakítottak egy darabot a benedekiek Hormányából és "Káposztáskertekként" az uszódiak földjéhez csatolták.

Kanális: Régi folyómeder volt, amit az 1930-as években csatornává "kanálissá" mélyítették. A talajvíz levezetésére szolgáló folyócska a Szelidi tóból a Tözse mögén és a Vasok tanyáján keresztül Kalocsánál a Papok hídjánál folyik be a Vajasba.

Kalocsai út: A régi földes út, ami Kalocsát és a többi Duna menti falut összekötötte. Ez rövidebb volt, mint a mostani, hiszen ez Foktő felé kanyarodott. A régi út a mostani Judit vendéglővel majdnem szemben ért be a városba. 8 vagy 12 öl széles út volt. A repülőtér építésénél ezt felhasználták.

Kántor föld: Az uszódi kántor földterülete volt.

Kántor-kereszt: A Kántor föld határán állíttatta a kántor, hogy elkülönítse földjét a parasztokétól. Nemrégen még állt egy oszlop itt.

Kántor -kubik: A Duna parton volt, tele fákkal, szederindákkal. Innét termeltette ki a maga szükségletére "tüvijé mög ágájé" télen és kora tavasszal.

Piros gyöngyös pruszlik, nemzeti színű szalagok, riselinezett kötény, zsebkendő.

 

Megosztás a facebookon

Bárth János- Wicker Erika munkájának felhasználásával

Simon Margit, Szabó Gergely kislányukkal Margóval

 

1526 őszén a török sereg megindult haza felé. A visszafelé vezető utat az innenső parton kellett megtennie. Szulejmán szultán naplója szerint az út igen viszontagságos volt, a katonaság sokat szenvedett az ivóvíz és élelemhiány miatt, az állatok egy része elpusztult. A szultán az ázsiai csapatrészekkel szeptember 20-a táján járhatott Kalocsa táján. A török hadsereg felvonulási, majd hazatérési útja mentén valószínűleg nem egy falu helyén fújta a pernyét a szél, de a szétrebbent nép hamar visszaszállingózott a veszély elmúltával, és az élet visszatért a régi kerékvágásba.

A falvak sűrűn, alig néhány kilométerre ültek egymás mellett. A települések kiterjedése 80-100X150-200 méter nagyságú, tehát néhány házból állottak.

1529. május 18-án János kanonok és helynök leveléből az derül ki, hogy a keresztény lakosság ezen a területen vagyonával és családjával együtt átkelt a Dunán, és elmenekült.

Bajay Ferenc 1529. augusztus 14-én kelt leveléből tudjuk, hogy Pataj török kézre került. Bizonyára ekkor szállták meg a környéket (közte a kalocsai várat) is. Kalocsa környéke a budai tartomány /vilajet/ szegedi szandzsákjának egyik kisebb közigazgatási egysége, törökül nahije lett. A nahije a magyar járás fogalmával nagyjából azonos.

A kalocsai náhije 1548. évi török adó összeírásában adózóként szerepel falunk.

H. Simon János katonaként

 

I. Ferdinánd 1559. február 3-án kelt oklevelében a kalocsai érsekség és káptalan birtokai közül híveinek adta többek között: Úszód, Kara, Zásztó, Terehely, Nana községeket. A megadományozottak: Csáthi Zyny Rafael, Kamothy Bálás, Philep Demeter, Strauss Jeromos, ludányi Bay Ignác és Melegh Boldizsár élethossziglan birtokolhatták a fenti falvakat. A nevezettek valószínűség szerint egri tisztek voltak, s jól ismerhették a hódoltságot.

A háborúk különböző szakaszai közül főleg az 1593-1606 közti hosszú háborúnak volt igen nagy része a pusztulásban.

Az 1599-es évben Pálffy Miklós vezérlete alatt a magyarok lefelé hajóztak a Dunán. Paks táján találkoztak a bácsi bég hajóival, akire iszonyúan haragudtak a hajdúk és hajóslegények. Híre érkezett, hogy dél felől a török dunai ármádiája közeledik 8000 janicsárral. Pálffy erre a hajdúkat kiszállította a partra, és egy csapatot a Duna bal partján Kalocsa-Baja irányába küldött. A mit sem sejtő török hajóhadat Foktő és Úszód között megtámadták Pálffy naszádosai és győzelmet arattak.

/Ez a csata közvetlen környékünkön zajlott, bizonyára jártak területünkön is a hajdúk. Talán a Hajdú vezetéknév is erre is enged következtetni./

Tóth Rozália és H. Simon János esküvői képe

 

 

A magyar királyi dikális összeírások 1552-1590. között csak helységenkénti "porta" adóegység számokkal készültek.

Kalocsa környéke helységei nemcsak a magyar földesúr birtokai között szerepelnek, hanem 1640. után  már a Magyar Királyság állami adóztatásába is folyamatosan bevonásra kerültek. A magyar királyi adóztatás megyék által készített dikális összeírásaiból Kalocsa környéke tényleges viszonyaira jól tudunk következtetni, mert adataik megbízhatóak.

Ezekből az derül ki, hogy 1626-tól 1683-ig 3 község lakott folyamatosan a kalocsai érsekség birtokai közül:

Bogyiszló, Foktő, Úszód.

Nem véletlenül van az összeírásokban feltüntetve Bogyiszló, hiszen a Duna 1854-es átvágásáig ehhez a tájegységhez tartozó református közösség volt. Még az 1950-es években is tartottak fenn rokoni kapcsolatokat a falvak lakói.

1661-ben Nádkay Ferenc eltiltja a Solt megyei Hülye nevű prédiumának használatától Fájsz, Drágszél, Miske, Báty, Bogyiszló, Foktő, Uszód, Kara, Szent Benedek, Ordas és Pataj lakóit. Ezek az eltiltások egyértelműen bizonyítják, hogy a községek lakói igen távoli pusztákra is igényt tartottak.

Megosztás a facebookon

Falunk novemberi hagyománya immár 14 év óta

Önarckép 1954-ből

1970-ben az akkor 81 éves festő alkotásaiból gyűjteményes kiállítást rendeztek az uszódi iskolában. A falu nevében Raffai Sarolta József Attila-díjas írónő köszöntötte a mestert, akinek szülőfalujában ez volt első kiállítása, noha világhírű festőművészek dicsérték és méltatták tehetségét, alkotásait.

Az Uszódi Általános iskola 2004. november 19-én vette fel nevét. Az ünnepség részeként az iskolában emléktáblát is avattak. Képeiből kiállítást láthattak az érdeklődők. Az ünnepségen részt vett Benedek Péter két lánya is.

Petőfi Népe 2004. november 23.

Azóta hagyománnyá vált, hogy november hónapban megtartjuk a Benedek Péter Emléknapot, megkoszorúzzuk az emléktáblát.

Népi kézműves foglalkozásokkal, népi színjátszókkal, néptáncosokkal, zenészekkel, az óvodások, iskolások kedves műsoraival tisztelgünk Benedek Péter emléke előtt. 

2018-ban ez így történt:

Az óvodások népi műsora

A dédi és a nagymama öltöztetik népviseletbe Kírát.

Az iskolások tisztelgése a festő emléke előtt.

 

 85. születésnapján, 1974-ben így írt róla a Pest Megyei Hírlapban Hídvégi Lajos:

"Az idős mester mindig emlékezetből fest, és akik rákerülnek a vásznára, mind megnevezettek: testvérek, szülők, sógorok, szomszédok, még a muzsikusokat is néven tudja nevezni.

A tíz ujján megtudja számolni, hány helyen járt. Budapesten az I. háborús hadimunka, majd nagysikerű kiállításai alkalmával, Bécsben gyűjteményes kiállításával, az erdélyi Szászvárosban 1918-ban. Amit jól ismer az Kalocsa, Paks, Dunapataj, Géderlak, Dunaszentbenedek, meg Dunaszentgyörgy. E helységekbe járt gyalogosan, még a befagyott Dunán is átkelt képet eladni.

Mosás a Dunán

A háborús években rászakadt a szegénység, senki nem vett már festményt, évekig koplaltak. A családfönntartó a felesége volt 1943-1953 között.

1949-ben vitte el az árvíz az uszódi házat, és az árvízi kormánybiztos Cegléden adott helyette.

1953-ban a kultúrházban festhetett a műteremben, meleg volt, a szociális otthonban ebédelt.

1954-ben a népművészet mestere lett.

Egyetlen képén sincs Cegléd. Gondolatai csak Uszódon járnak.

Képei a Dunáról, uszódi utcákról, melyen lakodalmas népek vonulnak odavaló viseletben, zenebandával, násznéppel, az uszódi port verik a lovak, a kocsik, amin viszik a menyasszony ágyát- szólnak."

 

Vasárnap délután az Öreg utcán

 

Úgy szerette Ceglédet, hogy Uszódot nem tudta feledni.

 

Már csak halálában került haza. Uszódon díszsírhelyet kapott. Temetésén Farkas Antal tanár úr mondta a búcsúztatót, a falu apraja-nagyja tette tiszteletét koporsójánál.

Küzdelmes élete itt kezdődött, itt is ért véget.

 

Megosztás a facebookon

Ahogyan a hivatalos leiratban van, és ahogyan néhányan emlékeztek ezekre a napokra

Boldizsár János és Tóth Ráchel eljegyzési képe

 

November elején tanácselnökké választották: Korsós Gábort.

Leszármazottja nem él a faluban. Unokája : Korsós Zoltán /Csonka Mária fia/

Korsós Gábor Uszódon született 1919-ben. Anyja: Kovács Erzsébet. Iskolai végzettsége: 6 elemi. 1956. október 27-én a nemzeti bizottság tagja lett és őt delegálták a járási nemzeti bizottsághoz. A forradalom után a községi tanács vb elnöke lett. Nem indult ellene eljárás.

 

Hajdú Bálintné Boldizsár Lídia szüleinek lakodalmi képe

 

Esküvői képük

Boldizsár János: Uszódon született 1916-ban. Anyja neve: Sivó Lídia. Iskolai végzettsége 6 elemi. 1956-ban a községi vb tagja volt. A forradalom alatt tagja lett a nemzeti bizottságnak, és szervezte a FKgP újjáalakítását. Nem indult ellene eljárás.

Fogatos volt.

Boldizsár János

Az iratokban még szerepel:

B.Bazsó László: Uszódon született 1907-ben. Anyja neve: Kocsis Rozália. Iskolai végzettsége 6 elemi. A forradalom alatt tagja lett a községi nemzeti bizottságnak, javasolta az államosított házak és a téeszbe betagosított földek visszaadását. Szervezte az NPP községi szervezetének újjáalakítását, annak elnöke lett. Nem indult ellene eljárás.

Marosvölgyi László: Dusnokon született 1920-ban. Anyja neve: Marcsetkó Éva. Iskolai végzettsége 6 elemi. 1956. október 27-én a községi nemzeti bizottság elnöke lett. A megtorlás során preventív/megelőző/ őrizetbe vették.

Szécsényi István: /nem uszódi/ Szekszárdon született 1900-ban. Anyja neve: Héjas Julianna. Iskolai végzettsége 6 elemi. Foglalkozása: földműves. A forradalom alatt részt vett Kalocsán az ottani tüntetéseken. Egy autóbusszal tüntetőket vitt magával Uszódra, ahol felolvasta a Kalocsán szerzett követeléslistát. Okt. 27-én tagja lett a községi nemzeti bizottságnak. A megtorlás során két esetben is preventív/megelőző/ őrizetbe vették.

Néhány emlék ezekről a napokról:

- A fél hetes hajót vártuk haza Pestről, amivel édesanyámnak is érkeznie kellett volna, csakúgy, mint a többi kofának. Nagyon hideg idő volt. Mi, gyerekek játszottunk a hajóállomásnál. Sokat vártunk, de a hajó csak nem jött. Sem aznap, se másnap. Én nagyon felfáztam, feküdnöm kellett ezután. Volt aki egy hét után valahogy hazakeveredett, de édesanyám csak két hét múlva ért haza, mesélte a lövöldözést.   

 

- Én a többi gyerekekkel felmentem annak a háznak a padlására, ahol most Szakál János bácsi lakik, s onnan átlestünk a községháza udvarára. Láttuk, hordták ki a papírokat, kiabálták, hogy a tanácselnököt is rá kéne ültetni, úgy meggyújtani. Aztán elégették azt a sok papírt.     

Megosztás a facebookon

Eredeti dokumentumok egy ember életéből

Bazsó Gábor, Vörös Mária nagyapja

 

Uszódon született 1907-ben.

Anyja neve: Barna Lídia.

Iskolai végzettsége 6 elemi.

Foglalkozása földműves.

1956. október 27-én a községi nemzeti bizottság elnökhelyettese lett. Nem indult ellene eljárás.

 

Képek életéből

 

1935.

 

Katonaként a második világháborúban

Álló sor, balról a 4.

 

Egy levél a hadifogságból 1948-ból

 

Több holdas gazdaként még a fogságban is a termés felől érdeklődött. 

 Köszönet Mészáros Sándorné Vörös Máriának a megőrzött, közreadott dokumentumokért.

Megosztás a facebookon

Bács-Kiskun Megyei kronológiája és személyi adattára 2. 1956 eseményeiről

Bencze Márton katonaként

 

Keveset tudtunk arról, hogy valójában mi történt 62 évvel ezelőtt pontosan falunkban a budapesti forradalommal egy időben. Voltak mende-mondák, ám valójában még élt a régi beidegződés, s nem szívesen beszéltek róla azok sem, akik láttak, hallottak valamit.

Kutatásaim során azonban pontos adatokra leltem a fent leírt adattárban. Így ebben az időszakban ezt közreadom minden változtatás nélkül, ahogy a leiratban van. 

A képeket köszönöm mindazoknak a hozzátartozóknak, akik az említettekről megkeresték, s hozzám eljuttatták.

Uszód

Október 26.

- Bajáról teherautóval 40-50 fiatal jött a faluba. A tanácsházáról leverték a Rákosi-címert, elégették a Szovjetunió térképét.

Október 27.

- Deák Pál kalocsai és Szécsényi István uszódi lakos vezetésével ezúttal Kalocsáról érkeztek tüntetők. Gyűlést hívtak össze, amelyen Deák Pál beszédet mondott, majd Szécsényi István felolvasta a Kalocsán szerzett forradalmi követeléseket. Ezután megválasztották a Nemzeti Bizottságot.

A testület elnöke Marosvölgyi László, elnökhelyettese Bazsó Gábor lett.

Tagok:

Korsós Gábor, B.Bazsó László, Takács István, Simó Lajos, Nickli József, Hajdú Bálint, Boldizsár János, Szécsényi István, Bencze Márton, Pach János, U. Tóth Károly, Kiss Sándor.

A Járási Nemzeti Bizottsághoz Korsós Gábort delegálták. B.Bazsó László javaslatára a nemzetőrséget is megalakították.

A Nemzeti Bizottság bevonta a vadászfegyvereket, tervezte az államosított házak visszaadását, és élelmiszergyűjtést szervezett a főváros megsegítésére.

- A gyűlés után Poroczka Bálint, Borsi Sándor, és H.Simon Gábor vezetésével a tüntetők elégették a begyűjtési iratokat.

- A pártszékház és a rendőrség tábláit Kiss Bálint és Nemes Bálint uszódi lakosok leverték.

November 1.

- Koszorúzási ünnepséget tartott a Nemzeti Bizottság az első világháborús magyar hősi emlékműnél, ahol Sziklai Pál beszélt.

-Megkezdődött a pártok szervezése.

A Nemzeti Parasztpártot B.Bazsó László, az FKgP-t Boldizsár János igyekezett megszervezni.

-A dunaszentbenedeki Halák László vezetésével érkező tüntetőcsoport leverte a Rákosi Mátyás utca tábláit /ma: Mátyás király utca, azelőtt:Kecskeméti utca/ és a párthelyiségben megsemmisítette a kommunista jelképeket.

Sipos Juci néni, Bencze Erzsi, Bencze Marczi bácsi

Megosztás a facebookon