Nálunk Uszódon, a szomszéd Foktőn és Dunaszentbenedeken egyforma volt a táncoltatás. A zenészek mindig egy lassabb, majd egy gyors csárdást húztak minden táncoltatónak, majd abbahagyták a zenét. Ekkor az új asszonyt a táncoltatók megölelgették, jókívánságokat mondtak neki. Ezután a férfi odalépett a tányéros asztalhoz, és abba tette a zenészeknek szánt pénzt. Az ajándékot még mielőtt az új asszonyhoz léptek volna, a kosárba helyezték. A vőfény ekkor elkiáltotta magát ismét:Eladó az új asszony!

A táncoltatás rendje:

Az első tehát a vőfény volt, majd következtek a násznagyék, ezután a legközelebbi, majd távolabbi rokonok, leány, fiú pajtások, az új asszony ipa, napa zárták a sort. 

Ezután a vőlegény és új asszony tánca zárta a táncoltatást.

Ekkor léptek oda a következő táncoltatók. Az előző kör férfi tagját pedig a másik asztalhoz invitálta a vőfény és a násznagy egy pohár borra.

Ennek a táncoltatásnak a táncrendjét nagyjából még most is betartjuk. 

Ha az új asszony árva, félárva volt, a násznagy leültette egy székre, s következő lassú nótát húzatta el neki:

"Ha kimegyek a temető mély árkába,

ráborulok édesanyám fejfájára.

Kelj fel anyám, kelj fel, kelj fel a sírodból!

Nézd meg milyen menyecske lett a lányodból!"

Én már nem tudom ennek a dallamát, de édesanyám kis gondolkodás után még elénekli.

Ha a vőfény látta, hogy az új mönyecske elfáradt, leültette, egy hallgató nótát húzatott neki.

Ez történt akkor is, ha olyan következett a táncoltatásban, aki már idős volt a tánchoz, vagy beteg. Ekkor hangzottak el azok a műdalok, nóták, amelyek szívhez szólóak voltak, kicsit elcsitították a heves táncot, hogy utánuk annál nagyobb lendülettel lehessen folytatni a táncot. Az egyik ilyen nóta volt a Vén cigány. Nekem megvan a teljes szöveg, 1932-es kézírással. Ide most nem írnám le, mert hosszú.

Amikor már mindenki táncoltatott, az új asszony elvette az asztalról a tányért, amiben a pénz volt, letakarta a kötényével, odavitte a zenészekhez, átadta nekik.

Az új pár megfogta a ruháskosár egy-egy fülét, amiben az ajándékok voltak,/ fejkendő, ingnek való,selyemkendő, ágyterítő, beliner kapca, 6db. tányér, stb./ hangos szóval megköszönték mindenkinek az ajándékokat, majd bevitték az egyik szobába, ahol vagy a nagymamára/szülére/, vagy másik idős rokonra bízták. Így neki is volt fontos dolga ezen a jeles napon.

Ezután a koszorúsokkal együtt átmentek a lányos házhoz, ahol minden ugyan így történt.

Táncoltatás után frissen sült fasírttal, házi sós kiflivel kínálták körbe a vendégeket. Ettől új erőre kapva fergeteges tánc kezdődött!

 

Ezek a fényképek a Gubbantós fesztiválokon készültek, szereplői az uszódi néptánccsoport és egy fiatal kalocsai táncos pár

 

Megosztás a facebookon