A kép külön érdekessége, hogy még csak így állt Darabos Bandiék háza.

Régen az úgy volt, hogy a kocsmáros szólt a fiataloknak, hogy mikor akarja tartani a szüreti bált.

A legények elkezdték a szervezkedést. Ki öltözik be és lovagol majd, mint csőszlegény. 

A csőszlegények meghívták csőszlánynak, akinek udvaroltak.

A bálhoz legközelebb házasulandó jegyesek lettek a bíró és a bíróné.

Már csak egy jó kiállású, erős legényre volt szükség, aki a kisbíró szerepét vállalta.

A bál napján a kocsmáros feldíszítette a termet, a plafonról szőlőfürtök lógtak, középre pedig szőlővel telt kosarat kötöttek. Ezeknek a bál folyamán szerepük volt.

Ebéd után mindenki szépen felöltözött, A legények fehér bő gatyába, a lányok volt, hogy magyar ruhába, volt, hogy fehérbe piros gyöngyös pruszlikkal.

Csőszlányok a párjaikkal

A legények lovon mentek a lányokért. Azok szép zsebkendőkkel díszítették a lovat a szemellenző mögött.

Gyalog, a lovat vezetve együtt mentek a kocsma elé. A bíróért hintó indult, majd úgy mentek a bírónéért.

A bírónak hosszú szárú pipa dukált, mint a régi igazi bíróknak. A bíróné menyecskének öltözhetett életében először.

Amikor muzsikások is megérkeztek, akikről a kocsmáros gondoskodott, a csőszlányok legtöbbször kocsikra szálltak.

A kisbíró felszállt a Bíró, bíróné kocsijára. Elindulhatott a menet! Elöl lovagoltak a legények, őket a hintó, majd a kocsik követték. Az utolsón ültek a zenészek. Volt még általában egy kordé, kukorica szárral "díszítve", amin maskarába öltözött fiatalok ültek.

A zene szólt, a lányok énekeltek, a népek kiálltak az utcasarkokra nézelődni.

Az utcák kereszteződéseiben megállt a menet. A kisbíró felállt a hintón, megverte dobját, majd hangos szóval felolvasta a hol tréfás, hol gúnyolódó szövegét a faluban történtekről, a faluban lakókról.

Ezután mindenki leszállt kocsiról, lóról, majd elkezdődött a tánc. A kör közepén a bíró táncolt a bírónéval.

Megosztás a facebookon