Ha van a tarsolyodban még valami, kérlek, oszd meg velem!

Erdei István tavalyi őszi képe madártávlatból az ártéri erdőről.

 

 

Ha idegen jön falunkba, valakit keres, egy idős embernek hiába mondja az utca nevét, házszámot. Ő bizony így nem tudja! Vagy a név meghallása után tud csak útbaigazítást adni. Ám még az sem biztos! 

Miért?

Ragadvány nevek nálunk nincsenek használatban, ám sok Tóth vezetéknevű élt mindig itt. Őket betűkkel különböztették meg. Ezek a betűk biztosan jelentettek is annak idején valamit. Pl. M.Tóth, K. Tóth, Tóth Győr, B. Tóth, Tóth Pál, Poroczka Tóth, Tóth Baranyi, stb. Nem volt mindegy, melyik Tóthot keresték éppen, ő hol lakott.

Egymás között a falusiak nem használták a hivatalos utca neveket. Megpróbáltam a mai Uszód térképére ráhelyezni a régi elnevezéseket.

 

Amit még valaki tud, szívesen veszem, ha megosztja velem. Kiegészíteném a térképet.

Pl. Hogyan emlegethették a mai Széchényi utcát?

Az utcákat közök kötötték össze, ahol csak gyalog lehetett jobbára lerövidíteni az utat. Ezek már beépültek, eltűntek. A Kossuth utcát a Petőfi utcával Holló Juditék udvarán keresztül a Kis köz, a Petőfit az Árpád utcával Barna Gabiék háza mellett egy szűk köz tette gyorsabban átjárhatóvá.

Némelyik elnevezésnek még emlékeznek az eredetére, másoké a múltba vész.

Nézzük sorra!

Derék út vagy később Fő utca: a falu derekán keresztül kötötte össze Uszódot Dunaszentbenedekkel és Foktővel.

Öreg utca: legősibb utcánk, a régi térképeken a Dunától a református templomig tart, ott egy hurkot ír le.

Pándzsó: török eredetre utaló név, pontos jelentését már nem tudjuk, de biztos, hogy sok kis ház, kis udvarral alkotta egészen a töltés lábánál az Öreg utcától északra.

Pétörvár: elnevezésének okát szintén nem lehet már felfedni, ám ugyanúgy helyezkedett el, mint a Pándzsó, csak az Öreg utcától délre.

Fokalja: a szálláskertek beépítésével alakult ki, összeköti az Öreg utcát a Derék úttal. Valamikor vízfolyás volt itt, ma is mélyen fekvő terület.

Pálmafás köz: az öregek azt beszélték, mikor az ecetfát még díszfaként hozták a faluba, azon a területen terjedt el a legjobban, erről kapta a nevét, hisz a falusi embernek ez pálmafa volt.

Hábi köz: Hábi kertek /Hábi család kertje/ felosztásával házhelyeket alakítottak ki. Viszonylag későn épült be teljesen. Az elején valóban csak köz szélességű, majd később kiszélesedő utcává vált.

Új utca: erről biztos ismeretünk van, hiszen 1863-ban leégett itt szinte minden ház egy tűzvészben, s helyükbe újakat építettek.

Dög utca: az Öreg utca folytatása a templom után, ki a Derék útra. Azon túl volt a falu dögkútja. Valószínű, hogy innen az elnevezés.

Tabán: sűrűn, zeg-zugosan elhelyezkedő kis házak, kicsi udvarokkal.

Csíkos köz: nem maradt fenn emlék az elnevezés okáról

Kecskeméti utca: vajon miért ezt a nevet használták? Földes utakon erre járhattak ki a faluból, ha Kecskemétre indultak?

Zsidó köz: laktak ott izraelita vallásúak is, de reformátusok szintúgy.

Mind a két Kőgyes vizenyős terület volt. A falu természetes vízelvezetői. Nagyrészt beépítették az 1970-80-as években. Benedek felé található Lapistó volt a másik vízlevezető. Régi térképeken valóságos tóként ábrázolják még, s a neve Lapos tó.  

Itt rendezték előző években a lovas és a fogathajtó versenyeket.

 

 

Megosztás a facebookon