Erdei István csodaszép képén falunk legrégebben lakott részét láthatjuk madártávlatból.

 

Az előzőekben a régi falusi önkormányzatok vezetőiről ejtettem szót.

Az ő feladatuk volt a pásztorfogadás.

Ebbe a gulyások, csikósok, csordások, csürhések tartoztak. /A juhászokat nem az  önkormányzatok fogadták fel./

A pásztorfogadási egyezségekben általában  kikötötték, hogy az állat eltűnésével keletkezett kárt a pásztor köteles megtéríteni.

Ennek okai abban keresendők, hogy gyakran felmerült az állatok eltűnése kapcsán a gyanú, hogy a pásztor keze is benne lehetett a dologban. Ezért igyekeztek olyan pásztorokat választani, akinek volt erre az esetre vagyonkája.

Volt rá példa, hogy "kótyavetye által" eladták a pásztor házát, máskor a kertjét, hogy a kár megtérüljön.

A régebbi időkben a pásztorfogadás Szent György napja előtt történt, s Szent Mihály napig tartott az egyezség. Praktikussági okokból később az év első napjaitól Ádám, Éva napjáig kötötték meg a szerződéseket.

A pásztor mindig a számadóval, az pedig a falu vezető testületével állt kapcsolatban.

1805-ből fennmaradt az uszódi faluközösség által megfogadott csikós és számadó gulyás járandóságainak jegyzéke.

A kialkudott bért Uszód község fizette a pásztoroknak úgy, hogy időszakonként a lakosságtól beszedte a terményeket és a pénzt.

 

Íme a csikós járandóságának listája!

"Tar Ferencz Csikós Conventioja következendő módon következik:

Kész pénz 150 rénes forint

Ötven öt Pesti mérő búza

Egy suba

Három pár tsizma

Egy mázsa szalonna

Egy mázsa só

Egy mérő kása

Egy mérő bab

Száz kéve nád

Rőzse hetven kéve

Befejezésül álljon itt egy kép falunkról és határáról Erdei István légi felvételei közül. 

 

 

Megosztás a facebookon