Régi presbiterek, akiket még mi ismertünk. Már csak gyermekeik, unokáik élnek falunkban.

Árvíz gyakran sújtotta a múltban falunkat. 1768., 1775., 1779., csupa olyan év volt, amikor bizony Úszód úszott. 

De ami 1808-1809. év telén történt, ahhoz foghatót addig nem jegyzett fel a krónika.

10808. decemberében kezdődött a tragédia.

A Dunán feltorlódott jég a vízimalmokat beszorította, szinte satuba zárta. Tóth József és Nemes István malmait fejszével próbálták kiszabadítani a fagyos ölelésből. Ez nem sikerült. Akkor körbefűrészelték őket, s így mentették ki.

1809. január 29-30-án aztán megindult az olvadás. Ám a baj csak még nagyobb lett! 

Február 6-án megindult a jég, ami a partoktól magasabbra emelkedett. Szörnyű csikorgással ment estig. Akkor megállt az uszódi sziget és könyök között Foktőn felül, a vizet Benedek felé szorította. A töltések átszakadtak, azokat a víz elhordta.

A zádori töltés szakadásain Ordas, Lak, Benedek mezejeit, a benedeki szakadáson Uszód, Foktő, Kalocsa határait töltötte meg a feltornyozott jég. A víz folyását Uszódnak és Kalocsának vette. 

Épp fogyó Hold volt, ami egész éjjel szinte semmi világosságot sem adott. Az emberek az utcákon, kerteken, udvarokon, szállásokon náddal és egyébbel tüzeltek, hogy lássák kocsira rakni a szénát, takarmányt. 

Marháikat dombosabb udvarokra hajtották, házi bútoraikat, gyermekeiket magasabban fekvő házakhoz vitték.

De minden munka haszontalan volt!

A víz átcsapott azokon az udvarokon, amik az előző árvizek alkalmával szárazon maradtak. A házakat ledöntötte, a megrakott kocsikat elvitte, az állatokat megölte. Néhány házba csak befolyt a víz. Ilyen volt Simon István, öreg Tóth József, Samu József, öreg Bazsó János, Símó János, Benedek Pál, Nagy Pál Mihály háza.

Nagy károkat tett a templomban, melyben a székek tetejéig állt a víz, a parókiában térdig. Mindkettő megrepedezett.

Leomlott a Helység Háza, Nótárius Háza, a pápista kántor háza, az oskola.

A víz a faluban február 7-től 18-ig tartott. A földeken sokkal tovább. Sok évnek kellett eltelnie, mire Uszódból ismét az az Uszód lett, ami az árvíz előtt volt.

Az árvíz ilyen pontos lejegyzését a már korábban említett Herczeg Sámuelnek, uszódi prédikátornak köszönhetjük, amit P. Szabó Barnabás munkájában megtalálhatunk.

Ma ilyen árvizektől nem kell tartanunk. Krekó László képén látjuk, hogy a töltés védi a falut. Áradásokkor mégis kimegyünk a Dunára, hogy lássuk a saját szemünkkel is, biztonságban vagyunk-e?

 

Megosztás a facebookon