Az újság neve 1958-tól Petőfi Népe
Vidók Mária és Nemes László az 1958-as újságból
"Az uszódi népi együttes a KISZ megyei kulturális seregszemléjén a második díjat kapta A tánccsoport helyi népi hagyományokat mutatott be nagy sikerrel. A kép a Kecskeméti Katona József Színházban tartott díszelőadás szünetében készült."
Ma a kevesebb zsírtartalmú tejet választjuk legtöbben a boltban, kivéve, ha háztól vásároljuk, mert azért az az igazi! Gyermekkorom óta imádom a frissen fejt, szűrt, langyos, nyers tejet. Mondhatjuk: "szeretek veszélyesen élni". Ha már elhűlt, nem iszom meg forralás nélkül. Legutóbb 12 éve nyílt alkalmam olyan IGAZI tejet innom. Erdélyi körutunk utolsó állomására, Csernakeresztúrra, egy kis faluba érkeztük. Az elszállásunk után derült ki, hogy a gazdáéknak mindjárt jönnek be a teheneik a legelőről. Nem kértem én se pálinkát, se üdítőt, csak azt, hogy ihassak frissen fejt tejet. A sok szép élményen ez volt a korona!
A tehenet bekötötte Vili gazda, vitte a vizet, lemosni a tehén tőgyét, majd bezsírozta, hogy könnyebben tudjon fejni. Leült a háromlábú kis székre.Terka asszony a sajtárt elmosta, adta az urának a kezébe. Már csobogott, habzott is a friss tej. Nekem egy tiszta ruhán, mint itt nálunk is régen, már szűrte is a tejet kis bádog bögrébe. Mintha gyermekkoromba röpültem volna vissza!
No, 1958-ban is hasonlóan fejtek. A piacra a felesleget kivitték árulni a tejföllel, túróval együtt. Az említett újság cikke a következőt írta februárban:
"Alacsony zsírtartalmú, fölözött tejet árult egy uszódi asszony. Az ellenőrök leleplezték, 300 Ft pénzbírsággal büntették a lakosság érdekeit semmibe vevő tejárus asszonyt."
Úszódi menyecske kisfiával
(K. Tóth Margit néni Nemes Sándorkával)
Júniusban a burgonyabogár elleni védekezésről szólt a hír:
"Mivel a fertőzöttség a Tisza, de különösen a Duna menti járásokban igen erős, Úszód, Géderlak, Dunapataj határában 4-500 kat. hold burgonyaterület erősen fertőzött, a földműves szövetkezetek és tanácsszervek a KISZ és iskolás fiatalok bevonásával bogárszedést rendeltek el."
1958-ban létezett a Zója és a Dózsa tsz is Uszódon. A közösben dolgozók életszínvonaláról így írt az újság:
" A kalocsai járásban a termelőszövetkezeti tagok jobban élnek, mint a kisparasztok. Vitéz Jánosné, az úszódi Zója Termelőszövetkezet tagja elmondta, hogy 7 éve dolgozik a szövetkezetben és annyira megszerette, hogy semmilyen körülmények között sem dolgozna máshol."
Augusztusban ugyanerről a tsz-ről a következőket közli a lap Láncz Gyula elnök elmondása után:
"Fehér hússertést tenyésztünk s elengedhetetlen számunkra az állati fehérje. Tsz-ünk a kalocsai tejüzemmel szállítási szerződést kötött, tehát köteleztük magunkat a tej átadására. A tejüzem azonban nem tud 50 liter savót kihozni minden másnap hozzánk. Kb. négy hónapja vajúdik ez az ügy, de az ígéreteknél tovább nem jutottunk."
Az ügyet kivizsgálták, majd a következő megoldásról számol be az újság:
"A Tejipari vállalat hajlandó savót szállítani, a Tsz-nek azonban vállalnia kell, hogy minden nap a meghatározott időben üres hordót tárol székháza előtt és a rakodásnál segítséget nyújt."
Ebben az évben végezték el a tanácsház tatarozását, ezenkívül 12 000 négyzetméter járda elkészítését tervezték augusztus 20-ig. Ezekhez a község 25 000Ft segítséget kapott.
Samu Ernától
Októberben közölte az újság:
"Kétszáznegyvenezer forint értékű társadalmi munka
Az Uszódi Földműves szövetkezet saját tagságának és a község lakosságának mozgósításával nagyszabású elképzelést valósít meg: kisvendéglővel kiegészített kultúrházat épít. Az építkezéshez szükséges 60 000db tégla kiégetése, a társadalmi munka együttes értéke eléri a 240 ezer forintot. Az épület alapozása elkészült s már a falakat rakják."
Samu Ernától
Megosztás a facebookon