Falunk az 1600-as években

                                     Egy réges - régi uszódi több generációs család

A Duna szabályozása előtt sok kis ágra, fokra bomlott, így ez a terület lápos, mocsaras volt, kevés száraz résszel. Ezért nevezték Sárköznek. Az idetelepült embereknek gyakran kellett menekülni az áradások elől magasabb részekre. Azok levonultával visszatértek állataikkal együtt.

Házaikat először cölöpökre, később mesterséges dombokra építették. Ha végig megyünk a falu utcáin, még ma is felfedezhetjük a dombra épült régi házakat.

A víz közelsége minden kultúrában fontos feltétele volt a letelepedésnek. Több kis falucskában éltek itt. Valamikor régen Dunaszentbenedek és Uszód között létezett keletre egy harmadik falu is, amit Karának hívtak. Gyerekkorunkban is hallottuk, hogy téglákat, építési maradványokat találtak szántás közben azon a területen. Azt a részt, még ma is ezzel a névvel illetjük.

P.Szabó Barnabás volt uszódi tiszteletes könyv formájában is kiadott kutató munkájából tudjuk meg, mi honnan is származhatunk. Ugyanis nem természetes, hogy a Kalocsai Érseki uradalom területén ennyi református község alakult ki a régi időkben. Vajon ez hogy történhetett?

A természeti katasztrófák mellett a történelmi viharok is megtépázták a mi vidékünket is. A törökdúlás alatt elnéptelenedett a táj. Ám a 3 részre szakadt országban, a török kezén lévő részben nem üldözték a protestánsokat sem.

Egy vármegyéhez írott esedezésben szó van arról, hogy egy dunántúli elpusztult falu protestáns közössége az üldöztetések elől itt talált menedékre.

Megfizették az adót az érsekségnek és a töröknek egyaránt, így viszonylagos békében élhettek.

Többségében református közösségek voltak: a ma már túlparti Bogyiszló, Foktő, Uszód, Benedek, Ordas. 

Kommentek
  1. Én