A képen Kun Gáborné,( Juliska néni), mellette Horváth Lászlóné, Nemes Lászlóné,( Ica), elől B. Tóth Lajosné, (Tóth Pál Mari), Lukács Zoltánné,( Bodnár Mari)

Bár e za kép 2015-be készűt, így nízelőttek a zasszonyok a lakodalomba, amikó két fogás között vacsorakó a fijatalok pördűtek égyet, kettőt. Persze csak addig, míg űk is kedvet nem kaptak a tánchó.

A zenekarnak külön asztaaná terítöttek. Gyorsan bekapták a zételt, majd előszőr csak haagató nótákat jáccottak, de mikó látták, hogy lassan mindönki befejezi a fogást, eekesztek gyorsakat is. Asztán elég vót a vőfénynek léűtetni a táncolókat újra a padokra, mer a szakácsné má attú fét, hogy eehűl a követköző étel.

De a rezesök nem ügön akarták abbahanni a muzsikálást. Abbú a zidőbű nincs kép rúlluk, de itt a régi szerint fújja Simon Gabi mög Horváth Laci. Az vót a zigazi úszódi muzsika!

De csak lécsöndesödött a nép, a vőfény mögött újbú fősorakosztak a mönyecskék a tálakkaa. Az mög így versőt a marha pőrkőttné:

Ismét mögérkösztem urajim, sokára,

de meröm mondani,nem jártam hijába,

mer ujan étköt hosztam valójába, mej eeső a zétkök sorába.

Ezön eledelér nagy próbát töttem,

égy szilaj bikávaa hét nap vereköttem,

de oda sé neki, csakhama légyősztem,

nosza, hevenyibe a bőrit is lévöttem,

ezön eledeet abbú készítöttem.

Itt a paprikás hús, vögyék ee,

szélös jó étvággyaa éjjék ee!

A paprikáshó csak könyeret öttek, sé savanyúságot, sé más köretöt. Így vót szokás. A hétköznapokba úgy is kevéssző jutott húsbú a zasztaara.

A régöbbi időkbe kést sé töttek, mer mindönki a magájét hasznáta, ha akarta.

Fogyott a bór, a fröccs, de csak 1 decis poharak vótak. Perszehogy a zembörök gyakrabban emeegették! Azér a lányok, asszonyok is ittak a zsíros ételre égy-égy kicsit.

Megosztás a facebookon