Mi köze az ordasi Öreg tölgynek Uszódhoz?

1704. tavaszán a kurucok nagyarányú hadmozdulatokba kezdtek. A cél a Dunántúl meghódítása volt.

Április 16-án a már régen ostromlott Eger német őrsége feladta a várat, s az eddig itt elfoglalt fejedelem a dunántúli hadjárat tervével megindult a Duna felé. 

Táborával április 30-án Ordason állapodott meg, s egy teljes hónapot töltött itt.

Az ordasi öreg tölgy, avagy "a Rákóczi fája"

Az ordasi Kovács Magdi nagyapja, Molnár Lajos versben örökítette meg. Versének címe: Öreg tölgyfa

A legenda szerint ehhez a fához kötötte Rákóczi a lovát.

A Duna menti helységek állapotáról Gyalai István udvarmester már ekkor így írt:

"Itt ezen sivatag, puszta helyeken 6 mérföldnyire környöskörül sémit sem kaphatunk: az ráczok elpusztították, égették az falukat."

1704. október 18-án a közeli Foktőről a jobbágyok kérvényt nyújtanak be a fejedelemhez:

"Mi foktövy, uszódy, fajszy és egész Sárközy, kalocsay várhoz tartozó szegény, meghromlott jobbágyság folyamodtunk alázatosan Nagyságod grátiájához, ilyen siralmas dologban" - írják, és előadják panaszukat.

"Nemzetes Balog Ádám Uram Dunántúl való sexardi kapitány mohácsy és sexardi lakosokkal általjövén erre a télre, mint futott nép, meg szállottak puszta helyeinkre.Megmaradt állatainkat levágták, ha szollunk veréssel, rongálással fenyegetnek." Gabonájuk sem kasban, sem veremben nincs biztonságban.

"...ha szólunk, öléssel fenyegetnek, sokszor puska véget is adnak."

Tisztjeik sem tartják katonáikat fegyelembe, sőt, szabadjára engedik őket. Oltalmat csak a fejedelemtől várhatnak.

Aztán ennek a viharnak is vége lett. S a falvak lassan, nagyon lassan újranépesedtek. A tavalyi esztendőben ennek ünnepeltük 300 éves évfordulóját. 

                                       / Kőhegyi Mihály Adatok Bogyiszló történetéhez című munkájának felhasználásával/

Megosztás a facebookon