Errű a tánccsoportrú sé most készűt ez a fénykép! Löhet, hogy most is találunk ismerős arcokat, rokonokat?

A szakácsné eekészűt a vacsorávaa. Tálakba merte a húslevest, mindön tálba tött a zaprólékbú, tojásbú, tésztábú. A zőccségöket nem atták asztaara abba a zidőbe.

Má ott sorakosztak a fehér kötős mönyecskék, akik majd főhorgyák a zételt.

A vőfény léüllésre bísztatta a vendégöket. Azok lassan ee is foglaaták a hejüket. 

A zúj pár a szobába űt lé, a násznagyok mög a koszorúsok köribe. A többi vendég a másik hejiségbe. Külön űtek a zembörök, külön a zasszonyok. Nem vót szokás, hogy a párjávaa űjjön lé valaki. A segíccségöknek a zasztalok végin hattak hejet. Azok csak akkó űtek lé, ha épp nem vót dóguk. Azér mindön fogás után űk is tuttak önni!

Mikó így eehejöszköttek, a vőfény kezibe vött égy levesös tálat, a mönyecskék mög a háta mögött sorakosztak a levesös tálakkaa.

Így köszönt be a vőfény:

Érdömös urajim, nem üresen gyüttem,

tálakkaa terheeve mind a két kezem.

De még mijelőtt a kanalakhó hozzányúnának 

buzgó szívvee aggyunk hálát a zÚrnak.

De hogy itt soká né papojjak,

e fóró tálaktú seböket né kapjak,

vögyék ee kezembű eszt a fóró tálat,

mit a zujjajim tovább má nem ának.

A hátam mögött is áll néhány asszony,

azoknak is süti a kezit nagyon.

Né tántorogjon hát előttem sénki,

mer a nyakát lé fogom fórázni.

Itt van hát a leves, a zétkek alapja,

násznagy uram a példát mögmutattya.

Jó étvágyat kívánok!

6-7 embörre raktak lé égy tálat. De asztán a vőfény figyeete ám, hun fogy a leves! Má intött is a zasszonyoknak, akik sijettek a zúj tálla oda, fővötték, de rögvest a hejibe is tötték a másikat.

Illetlenség vót vővönni, eevinni, s úgy hozni a zúj tele tálat! A vendég előtt mindig köllött, hogy lögyön, szöhessön, ha még akar, várakozás nékű.

Ha mindönkit kiszógátak, gyorsan léűtek, űk is öttek.

Addig kinn a szakácsné eekészítötte tálakba a követköző fogást. Ez régön csak tyúkokbú, kakasokbú pőrkőtt vót, később má csinátak hejötte tőtött káposztát, vagy birka pörkőttet. De csak a zégyiket!

Későbbi divat, hogy éccőrre főtálajják a pőrkőttet is, mög a tőtött káposztát is. De akkó szögénység vót, mög nem is kívánták vóna!

A házigazda a gazdasszonnyaa járkát a zasztalok között, kínágatta a vendégöket. A gazda hun ezzee, hun azzaa kocintott. Na ezöknek nem ügön jutott idejük a zövésre!

Megosztás a facebookon