Egy hete nem írtam, nehogy leszokjatok a blogom olvasásáról! Még nagyon sok régi ételről szeretnék írni, sőt, régi uszódi szokásról is! De az elmúlt időben nagymamáskodtam.
A kóficot reggelire készítették, pontosabban früstökre. Gyorsan, olcsón, ízletes reggelit adhatunk az asztalra. Ma inkább a hétvége alkalmas erre. Érdemes kipróbálni.
Hozzávalók:
1 nagy fej fokhagyma, 3 evőkanál liszt, fél evőkanál törött paprika, 2-3 evőkanál olaj vagy olvasztott zsír, fejenként minimum 2 tojás, de lehet több is, víz, ecet, friss kenyér, pékáru.
Tisztítsuk meg a fokhagymát, apróra daraboljuk, de le is reszelhetjük. Tegyünk a tűzhelyre egy közepes lábost, készítsük bele a zsiradékot, szórjuk bele a fokhagymát, dinszteljük meg. Vigyázzunk, mert könnyen megéghet!
Szórjuk rá a lisztet, kissé pirítsuk azzal is, majd jöhet a törött paprika. Öntsük fel hideg vízzel. Állandóan keverve ahogy sűrűsödik a mártás, pótoljuk a vizet addig, míg forráskor a kívánt mártás sűrűséget elérjük. Sózzuk. Tovább forralva üssük bele egymás mellé a tojásokat. Ekkor már nem keverhetjük. Hagyjuk kicsit lassan forrni, míg a tojások sárgája is megfő. Ha leragad, nem baj, mindig az a legkelendőbb a végén.
A tányérunkba szedett ételt mindenki ízlése szerint savanyíthatja az ecettel.
Ugyanezt az ételt sok, karikára metélt vöröshagymával is elkészíthetjük. Az elkészítés menete megegyezik a kóficéval. Az egy másik reggeli.
Ha előző este 3-4 nagy fej vöröshagymát felkarikázunk, besózunk, másnap a sóból kinyomkodjuk és édes ecetes lébe még legalább egy órát állni hagyjuk, finom salátát kapunk, amit sült húsokhoz ebédre, de sült szalonnához reggelire is tálalhatjuk.
Aki emlékszik ezekre a reggelikre, jó emlékezést, majd a gyermekkori ízek felelevenítését főzéssel, kívánom, aki nem ismeri, bátran próbálja ki!
Megosztás a facebookon