Régi húsdaráló                                                                A megfelelő rostélyok

                                                                                     /hurkához, kolbászhoz, fokhagymához/

Délután a férfiak ledarálták a hurkába valót, addig egy asszony az abalében megfőzte a rizst. 1,5 kg rizs egy disznóhoz, kétszeres mennyiségű lében. Összedarabolták a disznósajthoz valót. Ezekkel igyekezni kellett, hogy ne hűljenek el. Különben a disznósajtot is, a hurkát is nehéz volt betölteni. A disznósajtot a disznó gyomrába meg a "kata könyökbe" tetté. A vastag hurkabelet előre bekötözték, a másikat nagy tűvel bevarrták.

A hurkát a férfiak ilyen töltővel nyomták bele a bélbe, ahol asszony segített. Nem lehetett túl keményre tölteni, mert különben kidurrogott, amikor abálták. Én is emlékszem olyan disznótorra, amikor a férfiakat már nagyon kellett ilyenkor figyelni, mert túl sok fröccsöt ittak.

Amikor ezek elkészültek, következett a kolbászhús darálása, ízesítése, majd töltése. Ezt a darálóval s a hozzávaló tölcsérekkel végezték. Még korábban éles késekkel nagyon apróra darabolták. Természetesen kevés és csak vékony kolbászt készíthettek egy disznóból.

 

 

Mindenhez fából készült teknőket használtak, amit a teknővájó cigányoktól szereztek be, akiket ezért nagyon megbecsültek.

Közben a bográcsban már sütötték a disznó összedarabolt, lebőrözött szalonnáját zsírnak. A hájat vétek volt ide tenni, hisz az hájas kiflik, sütik fontos kelléke lett.

 

 

 

 

 

Megosztás a facebookon