A gulyás, csordás járandósága

Bazsó Mária és Tamás Bálint esküvői képe már a modernebb viseletet mutatja.

 

 

Tudom, hogy a jelenlegi témához sehogyan sem kapcsolódnak némely itt megmutatott képek, ám úgy gondolom, hallom, hogy sokan szívesen nézegetik ezeket is. Miért ne tegyek hát kedvükre? Amellett öröm a közreadónak is, hogy képét minél többen látják.

 

Ma még visszatekintünk az 1805-ös évre, hiszen a pásztorszerződésben a gulyás fizetését is ránk hagyományozták, amit Bárth János fel is lelt.

 

De kik is voltak a gulyások, csordások?

A falu melletti legelőre járó fejőstehén és igásökrök pásztorai.

Kora reggel a kihajtást kürttel, kolomppal jelezte, amire a gazdák kapujukon kiengedték a marhákat az utcára, ő pedig utcáról utcára járva összeterelte őket, majd a legelőre hajtotta.

A szarvasmarhák nagyon hamar megtanulták a ki és bevezető utat.

Behajtáskor csak az ment ki az állatért az itatóhoz, /ma virágokkal van beültetve/ akinek fiatal,beszoktatós marhája volt.

Hamarosan az is egyedül járt haza, s ha a gazdasszony megfeledkezett a kapu időbeni kinyitásáról, ott bőgött bebocsájtást kérve előtte. Uszódon a Nagykőgyes felé /Báthori utca/ jártak ki.

De hasonló módon történt a sertések ki és behajtása is. Még emlékszem gyerekkoromból a tulok hangjára, amit a kanász fújt jelzésként.

Hogy kinek? A disznó is felkapta a fejét rá, nem csak a gazda. No nem is 6-8 hónapos disznókat vágtak télen, hanem még az előző évieket. 

Lássuk hát Kiss Mihály gulyás fizetését a szerződött időszakra!

Százötven forint

Hatvan mérő búza

Egy mázsa só

Egy kila kása /így szerepel az iratban/

Egy kila bab /szintén nem én írtam el/

Két pár tsizma

Két szár /nem általam elírt/ kéve nád

 

Elgondolkodtató, vajon miért kellett sóból mindkét pásztornak egy mázsa, holott babból elég volt egy kiló is?

Talán annyit elfogyasztott? Nem!

A legelőn elhullott, illetve gyorsan levágott, megnyúzott állat bőrét be kellett sóznia, hogy elálljon addig, míg tímárhoz nem került.

 

Nyaka János és felesége esküvői képét Nyaka Erika tette közkinccsé.

 

Kommentek
  1. Én