Minden kép Szabó Anikótól származik

Apa és fia. Tóth Gy. Bálint és az apja 

/Szabó Anikótól/

Földből előkerült leletek

D.Szabó Kálmán ásatásai 1994.:

"Úszód-Nána Egy magányos tanyától keletre elnyúló 150x150 m kiterjedésű dombháton Árpád-kori kerámiatöredékek.

Úszód-Nána Az előző lelőhelytől kb. 800 m-re, a Nánai erdő felé vezető földút K-i oldalán, száraz fokmeder által körülölelet területen Árpád-kori kerámiatöredékek.

Úszód-Nána A Nánai erdőtől D-re, a Herczeg tanya közelében középkori edénytöredékek.

Úszód- Pálföld D-i része, a Pálföldi út D-i oldalán elnyúlódombháton őskori, rézkori, szarmata és középkori kerámiatöredékek.

Úszód-Simontag, Kisfoktőtől K-re, a Marcsa fok kiszáradt medrétől Dk-re, A Sás-tó közelében, környezetéből kiemelkedő magas, ovális dombon kb. 300x60 m területen bronzkori, Árpád- és középkori kerámiatöredékek.

Tóth Gy. Bálint katonaként.

/Szabó Anikótól/

Úszód-Szentgál,Ülésdomb A település K-i határában erősen kiemelkedő, kb. 50x120 m nagyságú, K-Ny irányú, elnyúló háton szarmata, Árpád- és középkori edénytöredékek kerültek elő. A terület Ny-i végén sok mészkő, homokkődarab, téglatörmelék és a teljes területen embercsontok utalnak a középkori templomhelyre és a körülötte lévő temetőre. A lelőhelyet három oldalról egy mély és széles árok - a kiszáradt Szentgáli-tó medre - veszi körül."

 

Az Ülésdomb gyermekkorunkban is megmozgatta fantáziánkat. Voltak, akik feltételezték, hogy a kalocsai nagytemplomot összekötő alagútról van szó, hiszen ha rajta dobogtak, üres, kongó hang hallatszott. 

Aztán eljött az idő, amikor a magaslaton már csak egy öreg fa állt. Majd a Tsz azt is kihúzatta. 

No, akkor a saját szemünkkel is láthattuk, mit rejt a föld, hisz aki vette a fáradságot, kiment oda. Vitt bennünket a kíváncsiság.

Mit láttunk?

Boltívesen kirakott téglasort, emberi csontokat. Kézfej, lábfej csontok, ujjpercek hevertek mindenütt. Igyekeztünk megtalálni, mi, hová való. Közben a kíváncsiság átalakult egy másfajta, mélyebb érzéssé.

"Búcsúztattuk" a múltban élteket. Jobban kezdtem tisztelni szűkebb hazám, Uszód múltját, szokásait, hagyományait. 

Tanítóként sosem mulasztottam el, hogy séta közben meséljek tanítványaimnak a régi utcanevekről, a rég elpusztult környező településekről,/ Pl. Kara/ árvizekről, tűzvészről.

Azután a szántásokkal pár éven belül eltűnt a magaslat. Ma már csak mi és a tőlünk idősebbek tudják, merre volt.

Szabó Anikó Varga dédapja, aki az orvosi rendelő építője is volt.

 

Az első orvosi rendelő építésekor készült fénykép.

A fotókért köszönet Szabó Anikónak.

Megosztás a facebookon