Széthurcolkodás

Amint tegnap írtam, a tyúkverőzéssel és a reggelivel csak a vendégeknek volt vége a lakodalomnak.

A segítségek, akik most már a legközelebbi rokon férfiak, asszonyok voltak, otthon előbb ellátták az állatokat, megfejtek. Egyszóval elvégezték a reggeli feladataikat. Hétköznapi ruhába öltöztek és ezután mentek vissza a lakodalmas házakhoz.

Az asszonyok elmosogatták a reggelinél használt edényeket. Szétválogatták, melyik melyik szomszédé, rokoné, majd a ruháskosarakban mindent visszavittek.

Ugyanígy tettek a poharakkal, evőeszközökkel.

A férfiak előbb szétszedték az összeütött padokat, asztalokat. Ha volt asztal a szomszédságból, hazavitték. Az ő feladatuk volt a kazánok, bográcsok elvitele is. 

Ezután következett a sátor szétbontása. A kölcsönkért oszlopokat, ponyvákat kocsira rakták, ha messzebb kellett vinni, ha csak a közelbe, akkor a vállukon szállították.

Közben azért megittak pár pohár bort. Néhány nóta is elhangzott.

Mire végeztek, már delet harangoztak. Étel már nem igen volt ekkor, esetleg egy kis süteménnyel kínálták meg őket. 

A mosogató asszonyoknak, ha éjszaka nem fizették ki őket, ekkor még elküldték a járandóságukat, egy kis süteménnyel a gyerekeknek.

Véget ért a lakodalom.

A gazdáék csak most feküdhettek le egy kicsit aludni, az állatok esti etetéséig.

Az új menyecske most aludt először az ipáéknál. 

Nászút akkor természetesen nem volt. Elkezdődtek a dolgos hétköznapok. Édesanyámék május 4-én kukoricát mentek vetni édesapám szüleivel.

 

Munkámban igyekeztem a képek segítségével szemléletessé, elképzelhetővé tenni azt, amit már a mi korosztályunk sem látott. Ebben nagy segítség volt az Uszód honlapján levő régi, valamint a Gubbantós fesztiválokról készült  nem is olyan régen készült képek. Ajánlom őket mindenki szíves figyelmébe, akit érdekel!

Kommentek
  1. Én