Amint tegnap írtam, a tyúkverőzéssel és a reggelivel csak a vendégeknek volt vége a lakodalomnak.
A segítségek, akik most már a legközelebbi rokon férfiak, asszonyok voltak, otthon előbb ellátták az állatokat, megfejtek. Egyszóval elvégezték a reggeli feladataikat. Hétköznapi ruhába öltöztek és ezután mentek vissza a lakodalmas házakhoz.
Az asszonyok elmosogatták a reggelinél használt edényeket. Szétválogatták, melyik melyik szomszédé, rokoné, majd a ruháskosarakban mindent visszavittek.
Ugyanígy tettek a poharakkal, evőeszközökkel.
A férfiak előbb szétszedték az összeütött padokat, asztalokat. Ha volt asztal a szomszédságból, hazavitték. Az ő feladatuk volt a kazánok, bográcsok elvitele is.
Ezután következett a sátor szétbontása. A kölcsönkért oszlopokat, ponyvákat kocsira rakták, ha messzebb kellett vinni, ha csak a közelbe, akkor a vállukon szállították.
Közben azért megittak pár pohár bort. Néhány nóta is elhangzott.
Mire végeztek, már delet harangoztak. Étel már nem igen volt ekkor, esetleg egy kis süteménnyel kínálták meg őket.
A mosogató asszonyoknak, ha éjszaka nem fizették ki őket, ekkor még elküldték a járandóságukat, egy kis süteménnyel a gyerekeknek.
Véget ért a lakodalom.
A gazdáék csak most feküdhettek le egy kicsit aludni, az állatok esti etetéséig.
Az új menyecske most aludt először az ipáéknál.
Nászút akkor természetesen nem volt. Elkezdődtek a dolgos hétköznapok. Édesanyámék május 4-én kukoricát mentek vetni édesapám szüleivel.
Munkámban igyekeztem a képek segítségével szemléletessé, elképzelhetővé tenni azt, amit már a mi korosztályunk sem látott. Ebben nagy segítség volt az Uszód honlapján levő régi, valamint a Gubbantós fesztiválokról készült nem is olyan régen készült képek. Ajánlom őket mindenki szíves figyelmébe, akit érdekel!
Megosztás a facebookon