A füstös konyha a kemence szájával, berakott tűzhellyel    

Amikor a tészta megkelt, kezdődött a szakajtás. Ez azt jelentette, hogy, ha több kenyeret sütöttek, a teknőből, vajlingból egyre való mennyiséget kiszakítottak kézzel, s ezt lisztezett deszkára helyezték.

Ezt aztán elkezdték gömbölyíteni, forgatni, gyúrni. Eközben a tészta simult, légbuborékok szaladgáltak a kéz alatt, s közben érdekes, jellegzetes nyikorgó hangot adott. 

Amikor megfelelő simának ítélték a tésztát, belehelyezték a veknis kosárba, vagy a szakajtóba, majd ráhajtották a ruhát. Így tettek a többi kenyér tésztájával is. Megint betakargatták, ismét a kétszeresére kelesztették.

Közben volt idő a lángosok elnyújtására, a kolbászos kis cipók elkészítésére.

A kemence már majdnem megfelelő hőmérsékletű, ekkor először a lángosokat, kis cipókat tették be sülni. A lángost tejfölösen, fokhagymásan fogyasztották, a cipók a gyerekek reggelije lett. Persze nem minden alkalommal sütötték mindkettőt!

 

Megosztás a facebookon