Az itt élő őseink hitbéli viszontagságairól

Az első térkép falunkat 1763-1787 között mutatja.                  A második térkép 1806- 1869 közötti 

                                                                                                  állapotról készült.

Ezek katonai térképek. A falunk neve itt még Uszott.               Ezen a térképen már Úszódként említik,                                                                                                      ami a                                                                                                                                                          beszédünkben máig fennmaradt.

 

Az elhelyezkedés és méret miatt mutatom ezeket a térképeket. Időben még nem tartunk itt falunk történetében.

A "kuruc zenebona" idején menekült emberek ajkán születhetett meg a következő népdal, amit megtalálhatunk a Kalocsai kertek alatt című dalos kiadványban. Dallamát használták fel az Uszódi Dallamok összeállításban.

 

Addig megyek, míg a szememmel látok,

Míg a Bakony erdőre nem találok.

Bakony erdő, én leszek a lakója,

Annak is egy barna kis lány az oka.

 

Mikor mentem Bakony erdő szélére,

Rátaláltam egy vad ruca fészkére,

Az a fészek tele volt vad rucával,

Tele van a szívem szomorúsággal.

 

                                           A szüle kezében ott a biblia, ami a régi korban is nagy becsben volt tartva egy-egy református családnál.

"Hitüket megtartva szállingóztak haza. Prédikátort kezdtek tartani a benedekiekkel együtt. Uszódon oratóriumot (imaházat), a benedekiekkel együtt Benedeken templomot építettek. Mindkettő fából, sövényből épült, vályoggal volt tapasztva. Istentiszteletekre vasárnapokon és ünnepnapokon Benedeken volt alkalom.

De ezt a templomot is Csáki Imre érseksége alatt a "pápistáknak" adták. A prédikátori, de még a lévita szolgálatot is tiltotta.

Így az uszódiak Foktőre jártak esküdni, kereszteltetni.

1722. után állt vissza a községben a lévitai hivatal. " (P.Szabó Barnabás nyomán)

 

Kommentek
  1. Én