Mária Terézia rendeletének hatása jobbágy őseinkre 1769-1770-ben

        Krekó László képén falunk legrégibb utcáját, az Öreg vagy Nagy utcát látjuk. Ma Árpád utca a neve. Ez vitt ki mindig, most is, a Dunára a hajóállomáshoz.

"1769 - 1770-ben Mária Terézia rendeletére Kalocsa környékén is végrehajtották az úrbérrendezést.

Számba vették a telki földeket, rögzítették a jobbágyok kötelezettségeit. Két év leforgása alatt több alkalommal zökkentették ki Uszód népét is mindennapi életéből a faluba érkező vármegyei urak. Faggatták " tehetsége" felől. Feltették a híres 9 kérdőpontot, melyre a válaszokat megőrizte a Kalocsai Érseki Levéltár, valamint a Pest megyei Levéltár.

Az uszódiak jogosan kijelentették, hogy ők "szabadmenetelű" jobbágyok, akik kontraktus szerint adóznak, az "ordinária robotot" pénzen megváltják.

A szabadmenetelű azt jelentette, hogy nem röghöz kötött örökös jobbágyok, hanem tartozásaik kifizetése után bármikor bárhová elköltözhetnek.

A megváltott roboton a rendszeres heti ingyenmunkát értették.

Az érsek nevében mindenféle paraszti terményből kilencedet és tizedet szedtek a dézsmáló biztosok.

A kilenced földesúri jogon, a tized, vagy más dézsma, egyházfői jogon járt az érseknek. Sátoros ünnepeken különböző élelmiszer ajándékokat illett adni neki.

Az uszódiak szabadon vághattak tüzifát, épületfát és nádat az urasági erdőkben, nádasokban. Ez a jog a korabeli építkezési gyakorlatot tekintve fontos kedvezménynek számított.

Az 1770-ben bevezetett urbárium olyan szolgáltatásokat követelt, melyekről soha nem hallottak a Kalocsa környéki jobbágyok.

Szerencsére Uszódon nem váltak valósággá, mert már 1770-ben újabb szerződést kötöttek földesurukkal a természetbeni szolgáltatások pénzbeni megváltására.

A szerződést a 18. század végéig rendszeresen meghosszabbították." / Bárth János nyomán/

Kommentek
  1. Én