A fotók Janó Ákos munkái 1964-ből. A bejegyzéshez Petrik Józsefné Szabó Erzsike gyűjtéséből szemezgetek.

Amikor a tyúkokat már tisztázták.

 

Simon-tag:  A Simon család tulajdona volt, ők kint is laktak a tanyán. Mivel viszonylag nagy terület, 150 hold, ezért tag a neve.

Sós domb: Kisebb domb, amelynek a talaja "sós", valószínűleg szikes, mert erre használták a sós kifejezést. Nehezen művelhető.

Sovány völgy: Amint mondták, mindig gyenge termést adó terület volt. "Soványan termött."

Égett kertek: A falu Foktő felé eső kertjei, közel a házakhoz, a régi szállásokhoz. Azt mondták, ott leégett a gabona, vagy még lábon, vagy aratás után. Arról hallottunk, hogy volt, akinek halva feküdt a felesége, amikor leégett a gabonája is. De azt nem lehet tudni, hogy itt történt -e.

Szent Gáli dűlő: Régen több kis település volt környékünkön Karával együtt. Szent Gál is ilyen volt Foktő és Uszód között. Ezek elnéptelenedtek, lakói a szomszéd falvakba települtek. Ebben a dűlőben volt egy magaslat, amit Üllés dombnak hívtak. Sok mendemonda járta eredetéről. Szántáskor itt is cserepeket, állítólag érméket fordított ki az eke. Amikor az 1980-as évek elején traktorral kihúzták a rajta lévő egyetlen fát, téglából rakott boltív, emberi csontmaradványok kerültek felszínre. Nem volt összeköttetésben a kalocsai templommal, mint feltételezték egy időben.

Borjúláb pucolása

/Ekkor már kitisztították a marha gyomrát, a pacalt, majd együtt megfőzték  ebédre./

Sziget - "Szüget": Falunkkal, a hajóállomással szemközt a Dunában a paksi oldalhoz közelebb található. Nagyon régóta a község tulajdonához tartozott jó része. Kaszálók, kisebb erdők, vad gyümölcsösök voltak itt. A szénát dereglyéken, ladikokon hordták át. Télen a férfiak a saját bérleményükön ágfát gyűjtöttek, tuskót ástak, amit szintén az említett módon hoztak át. Ám elő-előfordult, hogy a nem várt ár, a parthoz közelebb hordott gallyakat, szénát is elvitte. A falu építtetett bent egy csősz házat is. Él még olyan a falunkban, aki ladikon vitte át oda a pamodát, mikor a csősz felesége gyermeket szült. Nem hagyták veszni az ott termett gyümölcsöt sem. Lekvárnak megfőzték, vagy megaszalták.

Szilágyok:  Hasonló nevű családról nevezték el. Kb. 200 hold, ami az II. világháború előtt kis parcellákban volt kiadva művelésre.

Szilfahát:  Ezen a részen, Hanyik alatt nagy szilvafák voltak.

Tatos:  A kis dűlő a református egyház tulajdona volt, de magyarázat nincs a névre.

Téglakemence:  A temető mellett Benedek felé terült el. A régi tulajdonos mondását még az 1970-es években gyakran emlegették: "Szögény embörbe térdig gázolok." Mondhatta, mert mindig akadt, aki jelentkezett a munkára. Később az Egyetértés MgTsz tulajdonába került, és sok évig égettek még itt téglát az épülő házakhoz. Ma egy cég tulajdona, akik egészen mással foglalkoznak a területen.

Tinordok - Tinordi út: Az út melletti területet, az utat, a Tinord nevű folyócskáról nevezték, ami egykori Duna-ág volt. Az út egy fahídon vezetett át. Annak javítási költsége mindig a falut terhelte.

Tótika:  Vagy egy természetesen kialakult gödör volt, vagy inkább homok kitermelése végett bányászták ki, de gyakran megtelt vízzel. Ezért "Tó" volt, csak kicsinyke, vagyis Tótika. Hajtottak ide is libákat, kacsákat fürödni. A mi gyerekkorunkban már csak néha volt benne egy kis víz főleg nagy esők után. Mivel közel volt az iskolához, valamint jó homokos volt, itt gyakoroltuk a távol - és magasugrást.

 

 

 

1964-ben már uszonnával várták a vendégeket az esküvőről. Sült kolbász, hurka és kifli volt szokásban.

Tözse möge:  Erre nagyobb bokros, cserjés területek "tözsék" voltak, ez a földterület ezek mögött terült el.

 

Megosztás a facebookon