Uszódon gyűjtött népmese már sok éve szerepel a második osztályosok olvasókönyvében, bizonyítva, hogy a nemzetiség régóta jelen van a mi falunkban is.

Voltak akik lókereskedéssel, mások muzsikálással, megint mások teknővájással foglalkoztak. Nálunk végül a muzsikusok és a teknővájók telepedtek le.

Mindkettőre szüksége volt a falunak.

Bálok, lakodalmak nem voltak zeneszó nélkül! Ám az is szokás volt régen, hogy jelesebb névnapokkor, búcsúkor, disznótorkor beköszöntek zenével a házakhoz, ahol jó szívvel fogadták őket, megfizették szolgáltatásukat.

Kép a pécsi Cigány Múzeumból

A háztartások nem nélkülözhették az általuk vájt teknőket, kisebb, nagyobb fakanalakat, fából készült mosdótálakat. Portékáikat nagyobb vásárokra is elvitték.

A kezdetekkor a falu Pándzsónak mondott részén telepedtek le. Pici, földbe mélyített házaikat az asszonyok hófehérre meszelték, bennük nagy tisztaságot tartottak.

Amíg a férfiak a fával dolgoztak, az asszonyok házakhoz jártak segíteni. Volt, aki nagyon jól tudott masszírozni, hát hívták, ha fájt a derekuk, hátuk. Mások a kemencetapasztást értették, őket erre a munkára fogadták meg. Volt, akit a mosásokhoz hívták segíteni, s voltak akiket a lakodalmakba mosogatni.

A pécsi Cigány Múzeumból

1768-ban készült cigányösszeírás

Ugyanekkor összeírták a viselt keresztneveket is.

87 év múlva, 1855-ben megszületett Sztojka József és Kozák Borbála fia, Sztojka Ferenc. Szülei még sátoros cigányként vetődtek az akkori Uszódra, ám itt letelepedtek, felhagytak a vándorélettel. Hogyan volt lehetséges nem tudni, de középiskolát, majd 1875-től katonaiskolát végzett jó eredménnyel. Verseket írt katonaideje alatt, amit később a Fővárosi Lapok is közölt. Valószínű, hogy ekkor vette fel a Nagyidai előnevet.

Kivételes nyelvtehetség volt. Anyanyelvén kívül nyolc nyelven beszélt.

Cigány gyökszótárt szerkesztett, amely három részre tagolódott. Az első részt a magyar-cigány szótár alkotta, a másodikban a cigány szavak gyakorlásaként imádságok, templomi énekek, elbeszélések és magyar költemények fordításai kaptak helyet. A harmadikba kerültek saját költeményei magyar illetve cigány nyelven. 

Megosztás a facebookon