Amit még tudhatunk a pusztai szállásokról

Simóék szállásépülete Hanyikon 1972-ben.

Nemes Bálintné szállásépülete Hanyikon 1972-ben.

"Uszód nagyjószága a 19. században tavasztól nyár végéig a vizenyős belső határban legelt.

Augusztus végén, szeptember elején kihajtották az állatokat Hanyikra és Pálföldére. Ott  a nyomásokban művelt határ ugarnak hagyott részén legeltek.

November táján, a fagyok beállta után visszakerült a jószág a belső határba, és a tél első felében  a faluszéli szálláskertben felette a belső határban termelt takarmányt.

Az ünnepek után, január eleje tájékán újra kihajtották a szarvasmarhákat Hanyikra és Pálföldére. A pusztai istállókban telelve felélték a külső határban termelt takarmányt.

A tavaszi hazahajtással kezdődött előlről az állattartás színterének rendszeres változtatása.

A belső határ és a külső határ szállása egységet alkotott. A kétféle gazdasági telephely kölcsönösen kiegészítette egymást."/Bárth János nyomán/

A későbbi korokban a pusztai szállásépületeket felújították, megtoldották.

Szokás lett nagyobb családoknál, hogy a fiatal házasok odaköltöztek. Odaszülettek a gyermekeik, s az újmajori iskolába jártak tanulni.

Az év jelentős részét kint töltötték. A faluba látogatóba jöttek a szülőkhöz, rokonokhoz, főleg a téli időben, nagyobb ünnepekkor. 

"A hanyiki és pálföldi szállásépületeket elsodorta a történelem. Ma már helyüket is alig lehet megtalálni.

Előbb Pálfölde pusztult el az 1960-as évek közepén. Hanyik másfél évtizeddel élte túl.

1966. szeptember 8-án, Kisasszony napján jártam először Hanyikon. Akkor még 14 épület állt a hajdani 32-ből.

Különös kegyben részesített a sors. Megláttam a történelem egy villanását. Ilyen lehetett egy középkori magyar falu, melynek lakói az ellenség hírére elfutottak.

Itt ismerkedtem meg a kényszerűségből pusztán lakó Nemes Bálintnéval és a nyaranta kint tartózkodó K.Tóth Gábor magángazdával. Rengeteget tanultam tőlük az uszódi parasztág hajdani életéről." - írja Bárt János az 1970-es években.

A pusztai szállások emlékét nyelvünk ma is őrzi, hisz a réztelekieket, keserűtelekieket, gombolyagiakat, szakmáriakat mi most is szállásiaknak mondjuk.

Kommentek
  1. Én