Horváth M.Ferenc - Szabó Attila gyűjtése. A közölt képeket Boldizsár Lidika adta közre.

Első kerék meghajtású három kerekű kis bicikli

 

XXI.

A község követelő (aktív) állapota felsőbbileg helybenhagyott leltár szerint 16 839 Ft 26 kr ausztriai értékben. A községnek Turgonyi Lajos-féle csődtömeget terhelő tőkéjét, mely tévedésből a csődperbe be nem jelentett, per útján a csődperbeli bevétele megnyeretett, s reményli a község, hogy a kérdéses összegnek rövid idő múlva birtokába juthat.

XXII.

A község határában semmiféle vám nem létezik s így eszerint vám sem szedetik.

XXIII.

A fogyasztási adó, mely csak folyó 1860. évben vettetett ki e községre először, az elöljáróság által kezeltetik, ki azt, nehogy a lakosság nyugalma más idegen haszonbérlő által megzavartassék, a lakosság beleegyezésével egyezség útján a szegedi cs.kir. pénzügyőri hatósággal évenként 200 új forintban állapíttatván az meg, kifizetése megajánlatott, és ez ideig a részletek havonként mindig előre rendesen befizettettek.

XXIV.

Húsmérési szabadalmazások e községben nincsenek.

XXV.

Van a községben egy működő mérnök, két kiskereskedést űző izraelita, 26 mesterember, 5 vízimalom a Dunán. Gyárak, céhtanyák nincsenek.

XXVI.

Van a községnek egy a földadó ideiglen behozatalakor szerkesztett telekkönyve, mely a megkezdett tagosítás befejezése után újból lészen szerkesztendő. Van továbbá hiteltelekkönyve másolatban, mely valamint szinte az előbbi, a történt változások figyelembe vételével vezettetik. Óhajtandó volna, ha az átírások a telekkönyvi tanács által magyar nyelven adatnának ki, mivel a telekkönyvek is magyar nyelven vannak szerkesztve.

A cselédrendszer a legutóbb kibocsájtott felsőbbi rendelet szerint van életbe léptetve, mely a közkívánatnak eléggé megfelel.

Mértékhitelesítő hivatal e községben nincs.

XXVII.

Községi vágóhíd van, de hús nem vágatik benni.

XXVIII.

A községben utcai világítás nincs.

XXIX.

A gazdasági ágazatok közül, miként ez a III. pont alattiakból is kiderül, a földművelést lehet felemlíteni, mint olyant, mely jövedelmezőbbé tétetett.

A községi haszonbéri bevételek a XX. pont alatti kimutatásban előszámlálván.

A közlegelőn a természet, vagyis inkább az időjárás okozott némi javítást, amennyiben az eddig víz borította lapályos helyeken a legjobb legelő van, de a legelő elkülönítés folytán az 1000 holddal kevesbedett.

A községi jövedelem források a XX. pont alatt mind előszámlálvák.

XXX.

A marhatenyésztést illetőleg általában megjegyeztetik, miszerint összehasonlíttatván a jelenkori marhalétszám a régiebbel, kiderült, hogy az jóval kevesebb, minek egyszerű oka az, hogy a legelő az elkülönítés folytán 1000 holddal kevesebbedett.

Ugyanis az 1830. évi összeírás szerint kimutattatik: szarvasmarha 641 db, lovak együtt 458 db, összesen 1099 db.

Jelenleg pedig a legkedvezőbb időjárás mellett is, midőn a legjobb legelő lehet: szarvasmarha 515 db, ló 410 db, öszvesen 925 db, és így 174 darabbal kevesebb mutatható ki.

XXXI.

A szőlőmívelés e község határában azért, mivel a szőlőművelésre alkalmas hegyek nincsenek s a föld kemény agyagos minőségű, éppen nem gyakoroltatik.

A határban itt-ott található erdők többnyire fűz- s ehhez hasonló lágyfákból állanak, igen keveset vagy éppen semmit nem jövedelmeznek. A levágatni szokott fa az illető tulajdonosok szükségletére sem lévén elégséges. Ami az erdőkezelés módot illeti, a fák minden 3-4. évben csonkoltatnak meg, s csak akkor vágattatnak ki tőből, ha egészen elévülnek, s ahhoz többé remény nincs, hogy ágakat neveljenek, és ha már a közeledő Dunába dőlés veszélyének kitétetve látszanak lenni.

XXXII.

A község átaljános figyelmét igénybe vett mindennemű kiadások s ezeknek fedezés módja a XX. szám alatt elősoroltakban részletesen kimutatva vannak.

Hábi Erzsébet, Hajdú Bálint esküvője alkalmából készült képen középen Poroczka Bálint, jobb szélen Nagy Sándor vőfély, a bal oldali vőfély nevét keresem.

Megosztás a facebookon