Legények ünneplőben. A kisebbik bársony "melegünben", aminek érdemes a kézelőjén lévő díszítést figyelni.

 

1783. november 19-én az uszódi eklézsia végre hivatalos engedélyt kapott, hogy a gyülekezet saját prédikátort tartson. Ez II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendeletének volt következménye.

Első lelkipásztor Szabó István volt.

Hamarosan kegytárgyakat készíttettek ónból. Két darab ónkehely, egy nagy és egy kis ónkanna, nagy illetve kicsi óntállal.

Kisebb templomrenoválási munkálatok is történtek. Ekkor Lovas István, majd Kis István volt a gyülekezet kurátora. Az ő feljegyzéseikből ismerjük azokat a családokat, akik neveivel ma is találkozunk a falunkban:

Bogárdi, Bazsó, Benedek, Csire, Hábi, Kasi, Kovács, Máté, Nagy, Nemes, Petróczi, Simon, Samu, Szabó, Tóth, Úri

 

1787 - 1789 között a régi templom és harangláb helyett téglából építettek templomot és tornyot, melyet zsindellyel fedtek. 

Hosszában 12 öl volt, szélességében pedig 6 öl /1 öl megközelítőleg 1,9 méter/. Tehát a templom hossza majdnem 24 méter, szélessége majdnem 12 méter volt. 

Az építkezés során igyekezetével és áldozatkészségével kitűnt Tóth József bíró, de az egész gyülekezet is nagyon sokat dolgozott.

A mesterembereknek mintegy 3000 forintot fizettek. A számadások szerint ebből idegen pénz /"kéregetett, vagy másunnak intézésére vett pénz"/ egy forint sem volt. Fennmaradtak az adományozók és adományaik a számadási íveken.

A mesterek hibájából az alap keskenyebbre sikerült, mint a torony felsőbb része. Ezért majd 1819-ben újra renoválni kell.

Ekkor öntették az öreg harangot, amely 3 mázsa és 10 fontot nyomott. /Kb. 305 kg./ Veretése 232 forintba került.

Készítői Kholl János és Litman Antal pesti mesterek voltak.

Az egyházközségnek az iskolamesterekkel nem volt szerencséje. Ki sok adósságot csinált, ki a bort szerette nagyon, ki rossz barátokat választott, ki nem egyezett a szomszéd falu lelkészeivel, ki a "dühösségét az anyatejjel szítta magába". Mindegyik csak rövid ideig látta el tisztét.

1795-ben Edelényi Herczeg Sámuel került a prédikátori székbe.

Az úgynevezett "második protoculum"-ban példás tárgyilagossággal tárja az utókor elé a történéseket, melyet átéltek Uszód régi lakói, s általa mi is tanúi lehetünk kissé a régmúlt történéseinek.

 /P. Szabó Barnabás kutatási eredményeinek felhasználásával/

Megosztás a facebookon