Horváth M. Ferenc - Szabó Attila gyűjtése. Hivatalos, eredeti irat.
Uszód
(Kalocsai járás)
A községi élet egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményeire vonatkozó adatok a történt hatósági intézkedések figyelembe vételével
I.
A község összes népessége 1791 lélekből áll, kik között van 387 római katolikus, 2 evangélikus, 1378 református, mindannyian magyarok és 24 izraelita.
II.
A közegészségi állapot. A közegészség fenntartására 1 járási főorvos, egy községi seborvos és egy okleveles bába vannak rendelve. Első Kalocsán, két utóbbi pedig Szentbenedeken, a szomszéd községben lakik.
III.
Termés minősége. Úszód község nem tartozik ugyan a legtermékenyebb községek közé, de mégis sok és különféle gazdasági terméket állít elő. Búza legtöbb s legszebb terem az úgynevezett pálföldi és thanyiki külső földekben. Árpa, zab, burgonya, kukorica is a fő gazdasági termékek közé számíthatók. Repce kis mértékben, dohány éppen semmi sem termesztetik, ellenben len és kender nevezetes termékei e határnak. Eke alatt összesen mintegy 2692 hold áll, holdját 1600 ölével számítván.
Kerti vetemények, zöldségek, főképp vöröshagyma termesztésével foglalkozik a lakosság igen nagy része, legkivált azért, mivel ezen termesztményekben fakad fel évenként jövedelme forrása, s bevételeit nem kis mértékben szaporítja.
Rétje és legelője 2027 holdat foglal magába, széna jó ugyan, de csak annyi terem, hogy pótlékul használtatván. Nyáron által a már többek által termeszteni szokott lóhere, bükkönyös, zab és mohar, télen pedig teleltetésnél a búza és tavaszi szalmák marhák eltartására elégséges.
Erdeje a népességhez képest igen csekély, mely, ide értve a dunai szigetet és a Duna mentében lévő füzes és nyárfásokat a gyümölcsösökkel együtt, mintegy 150 holdra tehető.
Mi az állattenyésztést illeti, e tekintetben Úszód a szomszéd községek között nem az utolsó helyet foglalja, amennyiben közönséges lovakat, szarvasmarhákat, sertvéseket szép számmal nevel, vásárokra hajt és ad el, de a legelő elkülönítése óta korántsem annyit, mint azelőtt.
Tóth Baranyi Éva adta közre elődei méhészetéről a képeket
A méhészet kedvező időjárással a tenyésztők igénybe vett csekély fáradságát várakozáson felül jutalmazza. Erre nézve a ligetes vidék s különösen a község határához tartozó, több kellemekkel bíró dunai sziget alkalmas helyül szolgálván.
A mezei gazdászatot illetőleg átalában megjegyeztetik, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetése óta szembetűnő haladásnak indult, mivel meggyőződve vannak a volt úrbéres gazdák aziránt, hogy tulajdon földjeiket mívelik, hogy munkaidejüket és erejöket saját maguk javára használhatván fel, fáradságuk gyümölcsének nagy részét a megszüntetett dézsma nem emészti fel. Nagyobb lendületet fog nyerni hihető a mezei gazdászat akkor, ha a már megkezdett határszabályozás vagy tagosítás befejeztetni fog, mert csak akkor rendezheti minden egyes földesgazda okszerüleg birtokát, ha az tagosítva lesz, s annak öntetszés szerinti használatát korlátozni mi sem fogja, s akkor mindenesetre gyakrabban fogják és nagyobb számmal a gabonakereskedők e község lakosait is megkeresni, ha majdan több gabonát fognak csűrbe takarítani s eladhatni.
Szénaforgatás
Megosztás a facebookon