A kitüntetettekről

 

Az itt látható két különleges kép a még a Dunán Uszódnál álló vízimalomról készült. Ezeket a malmokat 1945. után beszüntették, szerepüket a városokban épülők, Kalocsán a Margit malom vette át. Mai bejegyzésemhez nincs közük, de aki olvasta visszaemlékezéseimet, tudhatja, hogy ezek említése kétszer is megtörtént. Korábbi kor megidézésénél, hogy a befagyott vizet körbefűrészelték, hogy a malmot a jég ne roppantsa össze, valamint az 1944-es szovjet katonák betelepítésekor, mikor azt tervezték, itt kelnek át a túlsó oldalra, ezért a folyónkat bombázták, a falunak Duna felé eső részén lakókat bentebbi utcákba telepítették.

 

 

Különleges kép Uszódnál 1944-45-ben

(Samu Ernától)

Vízimalom és repülő

 

Pecázás a malomnál

(Samu Ernától)

Kitüntetett úttörők között szerepel az úszódi Somogyi Julianna őrsvezető is.

Így számolt be élményeiről az újságban:

Még csak pár éve vagyok úttörő és már is megkülönböztetett kitüntetésben volt részem. Részt vettem a budapesti úttörő találkozón.

Varga Tímeától - sóderos hajó

 

Kalocsán gyülekeztünk és a tanár néni kíséretében utaztunk Pestre. Megérkezésünkkor nagy szeretettel fogadtak bennünket a pesti pajtások. Meséltünk egymásnak tanulmányainkról, megbeszéltük, hogy mennek az úttörő munkák náluk és nálunk. Az úttörőházban finom ebédet kaptunk.

Ezután jött a nagy meglepetés: a Néphadsereg Központi Tiszti Házában mellemre tűzték a kitüntetést. Ekkor én úgy meglepődtem, hogy könnyes lett a szemem. 

Így nézett ki a Nyitrai Béni bácsiék háza a Petőfi utcában 1957-ben.

Másnap autóbusszal megtekintettük a várost és megnéztük a norvég-magyar futballmérkőzést. Az eltöltött két nap emléke örökké élni fog szívemben.

A fénykép 1956-ban készült.

Bizony, nagy dolog volt abban az időben egy falusi iskolásnak ilyen okból Budapestre utazni!

Ugyanez év júniusában "Az oktatásügy kiváló dolgozója" címmel tüntették ki Kun Mátyás úszódi pedagógust, aki külföldi (gondolom a Szovjetúnióba) utazáson is részt vehetett.

 

Megosztás a facebookon

Halottak napján közös gyertyát gyújtottunk értük

 

Győzelmes csata után mondandó ima

 

 

A kép uszódi, de ismeretlen családtól

 

Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram az én 

igazságom és ártatlanságom szerint.

(VII. zsolt. 9. vers)

 

Tóth Baranyi Évától

Felséges Úr! Hatalmas Isten! Borzadva nézek körül e véráztatta csatamezőn, hol halálhörgés s jajszó hangzik mindenütt.

Borzadva gondolok az emberre, a Te hasonmásodra, akit Te jónak és igaznak teremtettél, aki mégis egymás vérét szomjúhozza s Káintól kezdve önnön testvérét gyilkolja.

Óh Atyánk! Istenünk! Könyörülj rajtunk, könyörülj az egész szenvedő emberiségen! Elégeld meg a sok hulló könnyet, a sok-sok kiömlő drága ifjú vért!

 

Varga Tímeától

 

Íme Uram! az én kezem is vértől szennyes, ruhám vértől ázott. Alig merem kezem felemelni hozzád, alig tudok Uram imádkozni hozzád, mert Káin bűne nyomja lelkemet.

Óh, hogy adjak hálát, amiért nem elegyítetted véremet a többi holtak vérével, az én bajtársaim, testvéreim vérével?!

Mivel fizessem meg, mivel háláljam meg jóságodat, amiért megőrzöttél, megtartottál, míg mellőlem oly sokan távoztak az örök hazába?

Kisebb vagyok, Uram, minden Te jó téteményeidnél!

 

Varga Tímeától

 

Leborulok hát ím előtted bűnbánó, töredelmes szívvel s magasztallak jóságodért! Óh, mert tudom, ha bűneimet néznéd, melyek felűl haladtak fejem felett, nekem is ott kellene pihenni már a közös sírban.

De Te kegyelmesen megőriztél. Meghallgattad imádságomat. Meghallgattad azt a jó édesanyát, ki távoli szép hazámban ostromolja imáival szent egeidet s kihoztál a halálnak tőriből.

 

Varga Ignác - Varga Tímeától

Óh hála, magasztalás, Uram, Felségednek!Hála, magasztalás, amiért száz halál közt is megőrzöttél, amiért megítéled ellenségeinket, amiért igazságunk szerint fegyvereinket most is győzelemre segítetted! 

Légy velem ezután is! Őrizz meg kegyelmes jó Atyám s juttass nagy győzelemhez, melynél egy nemzet - egy világ borul le előtted imádkozva. Ámen.

Képeslaptöredék - Varga Tímeától

Az Úr Isten regnál, ő az erős király.

Kin mind e föld örvendjen! minden

    sziget örüljön

Felhő áll előtte és homály környüle.

Ő törvényszékinek és ítéletinek 

Igazság ereje.

(XCVII.zs.1.vers)

 

Tóth Baranyi Évától

Hogy is szól a mondás? "A csatát megnyertük, de a háborút elvesztettük."Sokunk előde maradt az első de a második világháború harcmezein holtan, vagy ott szerzett sebeibe halt bele. 

Az Úr énnékem őriző pásztorom,

Azért semmiben meg nem fogyatkozom.

Gyönyörű szép mezőn engemet éltet

És szép kies folyóvízre legeltet.

Lelkemet megnyugtatja szent nevében

És vezérl engem igaz ösvényében.

(XXIII. zsoltár 1. versszak)

Ma rájuk is emlékezzünk! Emlékezzünk ismert szeretteink mellett őseinkre, mert " a halottak addig élnek, míg van aki emlékezik rájuk."

Megosztás a facebookon

Öreg Tamás Bálint

 

Ima a lövészárokban

"Az Úrra néztem szüntelen, mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem, testem is biztonságban lakozik"

(16. zsoltár 8-9. vers)

 

Mint a vándort az esti harangszó, úgy keres fel engem gyermekkori társam, az éneknek szava:

"Lelked előtt hová mennék, holott elrejtve lehetnék?

Előtted hova szaladjak, Égbe menjek, ott talállak.

Ha ágyamat vetném a sírban, ott látnálak téged legottan.

Ha a hajnal szárnyát venném és az égre emelkedném és elrepülnék

nagy messze, a külső tenger szélire: ott is meglelnél Uram! engem,

kezedet el nem kerülhetném."

 

Szuronyos katonák között Varga Tímea dédapja

 

Mert te nemcsak mindenható, de mindenütt jelenvaló is vagy!

Az ég a te trónod, a föld a te zsámolyod, a lövészárok a te lábadnak nyoma. Óh, de itt a halál tanyáz! Golyó, golyó után süvít, keresve  kit elejtsen, de jól esik hinnem, hogy nekem egyik sem árthat, mert Te itt állasz mellettem, rajtad az oltalmad, hogy engem befedjen!

 

Mi lehetett a rangja és vajon ki ő? De biztos, hogy uszódi volt.

 

Istenem, tedd erőssé szívemben a hitet, hogy akik te benned bíznak, meg nem csalatkoznak, nem lehet bántalma, kinek Te vagy az oltalma! Hogy így, mint az égi haza gyermeke, teljesíthessem kötelességemet földi hazám iránt is, hogy a veszély és halál vissza ne tartson kötelességem teljesítésétől, de legyek mind a két hazámnak hű és engedelmes fia. Amen.

 

Ő ugyanaz? Ráismer valaki? Mert ő is uszódi?

Utaid Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem,

Te ösvényidre taníts meg, kiken intézd menésem.

És vezérelj engemet a Te szent igaz Igédbe,

oltalmazd életemet, mert benned bízom Úr Isten.

(25. zsolt. 2. vers)

Megosztás a facebookon

Halottak napja alkalmából

Az I. világháborúban Uszódról 108 férfi veszett oda.

Emléküket az 1924-ben felállított emlékmű, valamint a tér akkori átnevezése/Hősök tere/ őrzi.

A képet Krekó László készítette.

Falunk lakosságának száma 1900-ban volt a legtöbb. Ezért volt ilyen nagy a veszteségünk. Fiak, férjek, apák, testvérek haltak hősi halált. Sírtak, gyászoltak az anyák, feleségek, gyermekek. Sok árván maradt gyermeket a nagyszülők neveltek fel, mert az özvegyek a gyász letelte után újból férjhez mentek, hiszen a paraszti munkák elvégzéséhez férfikézre is szükség volt. Sok lett az anyáról való féltestvér az első világégés után.

Varga Tímea dédmamája, Vörös Mária

Kaptam egy 1861-ben kiadott Bibliát ajándékba Kiss Zsófikától. A Biblia a Tóth Gy család bejegyzéseit tartalmazza, mint a legtöbb régi családi Biblia. Ebben szerepel Tóth Győr János, aki szintén hősi halált halt. Ám a lapok között egyéb kincsre is leltem, amit mindenképpen szeretnék közreadni.

Ez nem más, mint egy töredékesen fennmaradt imádságos füzet, amit a bevonuló katonák kaptak.

Rájuk emlékezve olvassuk a füzet szövegeit, ami a 10. oldallal kezdődik.

Hadbavonuláskor mondandó imádság

A gondolatok tanácskozással erősek és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.

(Példabeszédek XX. 18. vers) 

Kegyelmes Istenem! Fájó szívvel, de benned bízó lélekkel indulok a nehéz útra, a háború útjára, melyre a te akaratod elhívott engem is sok ezer társammal együtt. Tudom, hogy a rám bízott kötelesség útja nehéz út. Sok szenvedés várakozik rám azon, de tudom azt is, hogy a te segítő erőd, a te áldó kezed ott lesz velem ezen a nehéz úton is, mint ott volt eddig ifjúságom minden idejében. "Azért az én szívem nem félne, ha az egész föld megrendülne."

Nem félek, Uram, szembemenni a bizonytalan jövővel. Tudom, hogy jövőm, sorsom a te kezedben, a legjobb atyának kezében van. Gyermeked vagyok, gondot viselsz rám. Ez a hit erőt, bátorságot önt lelkembe.

Légy áldott ezért a hitért, ennek a hitnek erejéért! Ezzel a benned bízó hittel indulok Uram, a nehéz útra és szívem mégis aggodalommal van tele ma, mikor meg kell válnom szeretteimtől. Azok a könnyek, melyek jó szülőim, testvéreim, és rokonaim szemeiből hullanak, olyan nehézzé, olyan szomorúvá teszik utam kezdetét. Nehéz aggodalom fogja el lelkem érettök.

Vörösné Tóth Judittól: A besorozott Kocsi Lajos

A besorozott katonák kalapját a leányok szalagokkal díszítették a század elején. Dicsőség volt, ha sok pántlika lobogott egy legény kalapján!

Cselekedj kegyelmes Istenem, hogy ezek a szerető szívből hullatott könnyek kísérjenek engem nehéz útamon és küzdelmeim között. Cselekedjed, hogy e könnyekben fénylő szeretet ereje óvjon az elcsüggedéstől és erősíts harczaimban.

Kérlek jó Atyám! hogy ezt a hitet erősítsd lelkemben és erősítsd itthon maradó kedveseim lelkében is. Éreztesd velük, hogy a te kezed őriz bennünket minden veszedelemben, még a halál árnyékának völgyében is.

Óh bocsásd el, Uram, a te benned bízó szolgádat békességgel, hogy sohasem kételkedő hit és az igaz ügy diadalában bízó reménység legyenek útitársaim. Azok adjanak erőt, hogy a nehéz harczot nemesen harczolhassam meg. Ámen.

Ha a halál árnyékában járnék is, - de nem félnék még ő setét völgyén is,

mert te mindenütt jelen vagy én velem. Vessződ és botod megvígasztal engem.

És nekem az én ellenségeim ellen - Asztalt készítesz, eledelt adsz bőven.

(XXIII. zsoltár. 2. vers)

Megosztás a facebookon

Lányok magyar ruhában

Fehér ruhában, piros gyöngyös pruszlikban táncolják végig az utcát

Nem is olyan régen, igaz nem Uszódon, hanem vendégségben

Fokalatt a menet  legutóbb

Késő délután lett, mire a vidám ment bejárta a falut, lement a Dunára is, majd visszatért a kiinduló pontra. Ekkor legények, leányok hazamentek átöltözni az esti bálra. Minden csőszleány anyja vacsorára várta leánya csőszlegényét. De csak ekkor, máskor az udvarlók nem ehettek a lányos háznál!

A bálba együtt mentek. Ott volt szinte az egész falu apraja, nagyja! No a gyerekek az öregekkel maradtak otthon. Elkezdődött a mulatság.

A kisbírónak fontos feladata volt ekkor is.

A szőlővel díszített terem mennyezetéről a legények a lányoknak szőlőt próbáltak lopni. Ám, ha a kisbíró észrevette, bírságot kellett fizetnie a lopónak!

A nagy mulatságban libbentek a keményített szoknyák, repültek a szalagok!

A mulatság tetőfokán előkerültek azok az uszódi táncok is, amelyek játékosságuk révén egy kicsit intimebb kapcsolatot engedtek meg a fiataloknak. Ilyen volt pl. a Kacsingatós,

Valamint a Párnatánc

Éjfél körül a bíró megvette a bírónénak a plafon közepére felfüggesztett szőlővel teli kosarat. Ennek az ára, valamint a szőlőlopásból származó pénz a kocsmárosé lett. Egyéb haszna az italfogyasztásból származott. A férfiak, legények bort ittak, az asszonyok, lányok szódát. Volt egy idő, mikor a legények "szalonfröccsöt" vettek a lányoknak, amit azok maguk között körbekínáltak. Hogy ez mi volt? Állítólag császárkörte likőr szódával. Nagy szó volt, ha egy leány ilyet kapott a legénytől, hát a kínálás egyúttal büszkélkedés is volt.

Jól kitáncolták magukat a fiatalok, jól kinézelődhették magukat az idősek, hát mindenki elégedetten feküdt le.

Megosztás a facebookon

A kép külön érdekessége, hogy még csak így állt Darabos Bandiék háza.

Régen az úgy volt, hogy a kocsmáros szólt a fiataloknak, hogy mikor akarja tartani a szüreti bált.

A legények elkezdték a szervezkedést. Ki öltözik be és lovagol majd, mint csőszlegény. 

A csőszlegények meghívták csőszlánynak, akinek udvaroltak.

A bálhoz legközelebb házasulandó jegyesek lettek a bíró és a bíróné.

Már csak egy jó kiállású, erős legényre volt szükség, aki a kisbíró szerepét vállalta.

A bál napján a kocsmáros feldíszítette a termet, a plafonról szőlőfürtök lógtak, középre pedig szőlővel telt kosarat kötöttek. Ezeknek a bál folyamán szerepük volt.

Ebéd után mindenki szépen felöltözött, A legények fehér bő gatyába, a lányok volt, hogy magyar ruhába, volt, hogy fehérbe piros gyöngyös pruszlikkal.

Csőszlányok a párjaikkal

A legények lovon mentek a lányokért. Azok szép zsebkendőkkel díszítették a lovat a szemellenző mögött.

Gyalog, a lovat vezetve együtt mentek a kocsma elé. A bíróért hintó indult, majd úgy mentek a bírónéért.

A bírónak hosszú szárú pipa dukált, mint a régi igazi bíróknak. A bíróné menyecskének öltözhetett életében először.

Amikor muzsikások is megérkeztek, akikről a kocsmáros gondoskodott, a csőszlányok legtöbbször kocsikra szálltak.

A kisbíró felszállt a Bíró, bíróné kocsijára. Elindulhatott a menet! Elöl lovagoltak a legények, őket a hintó, majd a kocsik követték. Az utolsón ültek a zenészek. Volt még általában egy kordé, kukorica szárral "díszítve", amin maskarába öltözött fiatalok ültek.

A zene szólt, a lányok énekeltek, a népek kiálltak az utcasarkokra nézelődni.

Az utcák kereszteződéseiben megállt a menet. A kisbíró felállt a hintón, megverte dobját, majd hangos szóval felolvasta a hol tréfás, hol gúnyolódó szövegét a faluban történtekről, a faluban lakókról.

Ezután mindenki leszállt kocsiról, lóról, majd elkezdődött a tánc. A kör közepén a bíró táncolt a bírónéval.

Megosztás a facebookon