A fotókat Janó Ákos 1964-ben Zányi Mari lakodalmában készítette. A földek neveit Petrik Józsefné Szabó Erzsike gyűjtéséből válogattam a teljesség igénye nélkül.

A szakácsok sátora

Vasúti töltés: 1952-ben kezdtek vasutat építeni Dunapataj - Kalocsa - Baja között. Az uszódi határban is elkezdték, menni kellett kubikos munkát végezni a lakóknak. A töltést megépítették, de tovább nem haladt az építkezés. Azt mondták, " Ez is Rákosi túlkapása vót". A másik magyarázat : "Túlságossan jó viszonyba nem átunk Jugoszlávijávaa, oszt azé kesztték ee, hogyha mögtámad, a hadosztájokat tuggyák rajta szálítani". Azóta már elegyengették.

Sütemények készítése

Új földek: A Tsz megalakulása után szántották fel a lapályos területet, "mer a tavaszi talajvizek mindig fővötték". Ritkás nád, kaszáló volt előbb.

Új major: A kalocsai káptalan birtoka volt, akitől Draskovich "uraság" bérelte. Családok is laktak itt, iskolát is létesítettek a tanyasi gyerekeknek, amit 1966. körül szüntettek meg.

Vargyános dűlő: Egykori tulajdonosa Var János volt, de a nép egy szóként, eltorzítva használja.

Vasok tanyája: A Vas család tulajdonát képezte, ahol a testvérek több tanyát építettek egymás közelében. Nemzedékek örökölték. Egy család még 1970-ben is kint élt.

Készül a rétes

 

Töltés kert: A Duna védgátjától a falu felé eső részen jó minőségű talaj van. Nagyon alkalmas kertművelésre. Ennek jó része régen a Duna ártere volt. 1967-es gátszélesítés, megemelés idején ez a terület zsugorodott.

Túr: Nagy, vizenyős terület, rendesen nem művelhető. Ám a Túrmöge részen már van szántó is. Ezt földosztáskor a Pécsiek kapták, itt volt a Pécsiek tanyája.

Tüdőtag: Állítólag még az 1800-as években kapta a földet Tüdő István, akinek tanyája is volt, ám azt már régen lebontották.

Vacsora a sátorban

Zátony: Kerek zátonynak is mondják. A Duna medrében található. Alacsony vízálláskor előtűnik. Ehhez is mérjük, mekkora a víz a folyóban.

Zuhogó: Foktő felé található a gátnál. Két magyarázatot adtak a névre 1970-ben. " A zéggyik árvízné éggy úszódi embör átvágta a tőtést, hogy a víz Foktűt önccse ee. Így is történt. Ásóvaa eenyisszantotta, oszt ezön a helön zuhogott át a víz."

A másik magyarázat szerint áradáskor buzgáron, valamilyen járaton zuhogott itt át a víz. Ezt kövezéssel megerősítették.

Megosztás a facebookon

A fotók Janó Ákos munkái 1964-ből. A bejegyzéshez Petrik Józsefné Szabó Erzsike gyűjtéséből szemezgetek.

Amikor a tyúkokat már tisztázták.

 

Simon-tag:  A Simon család tulajdona volt, ők kint is laktak a tanyán. Mivel viszonylag nagy terület, 150 hold, ezért tag a neve.

Sós domb: Kisebb domb, amelynek a talaja "sós", valószínűleg szikes, mert erre használták a sós kifejezést. Nehezen művelhető.

Sovány völgy: Amint mondták, mindig gyenge termést adó terület volt. "Soványan termött."

Égett kertek: A falu Foktő felé eső kertjei, közel a házakhoz, a régi szállásokhoz. Azt mondták, ott leégett a gabona, vagy még lábon, vagy aratás után. Arról hallottunk, hogy volt, akinek halva feküdt a felesége, amikor leégett a gabonája is. De azt nem lehet tudni, hogy itt történt -e.

Szent Gáli dűlő: Régen több kis település volt környékünkön Karával együtt. Szent Gál is ilyen volt Foktő és Uszód között. Ezek elnéptelenedtek, lakói a szomszéd falvakba települtek. Ebben a dűlőben volt egy magaslat, amit Üllés dombnak hívtak. Sok mendemonda járta eredetéről. Szántáskor itt is cserepeket, állítólag érméket fordított ki az eke. Amikor az 1980-as évek elején traktorral kihúzták a rajta lévő egyetlen fát, téglából rakott boltív, emberi csontmaradványok kerültek felszínre. Nem volt összeköttetésben a kalocsai templommal, mint feltételezték egy időben.

Borjúláb pucolása

/Ekkor már kitisztították a marha gyomrát, a pacalt, majd együtt megfőzték  ebédre./

Sziget - "Szüget": Falunkkal, a hajóállomással szemközt a Dunában a paksi oldalhoz közelebb található. Nagyon régóta a község tulajdonához tartozott jó része. Kaszálók, kisebb erdők, vad gyümölcsösök voltak itt. A szénát dereglyéken, ladikokon hordták át. Télen a férfiak a saját bérleményükön ágfát gyűjtöttek, tuskót ástak, amit szintén az említett módon hoztak át. Ám elő-előfordult, hogy a nem várt ár, a parthoz közelebb hordott gallyakat, szénát is elvitte. A falu építtetett bent egy csősz házat is. Él még olyan a falunkban, aki ladikon vitte át oda a pamodát, mikor a csősz felesége gyermeket szült. Nem hagyták veszni az ott termett gyümölcsöt sem. Lekvárnak megfőzték, vagy megaszalták.

Szilágyok:  Hasonló nevű családról nevezték el. Kb. 200 hold, ami az II. világháború előtt kis parcellákban volt kiadva művelésre.

Szilfahát:  Ezen a részen, Hanyik alatt nagy szilvafák voltak.

Tatos:  A kis dűlő a református egyház tulajdona volt, de magyarázat nincs a névre.

Téglakemence:  A temető mellett Benedek felé terült el. A régi tulajdonos mondását még az 1970-es években gyakran emlegették: "Szögény embörbe térdig gázolok." Mondhatta, mert mindig akadt, aki jelentkezett a munkára. Később az Egyetértés MgTsz tulajdonába került, és sok évig égettek még itt téglát az épülő házakhoz. Ma egy cég tulajdona, akik egészen mással foglalkoznak a területen.

Tinordok - Tinordi út: Az út melletti területet, az utat, a Tinord nevű folyócskáról nevezték, ami egykori Duna-ág volt. Az út egy fahídon vezetett át. Annak javítási költsége mindig a falut terhelte.

Tótika:  Vagy egy természetesen kialakult gödör volt, vagy inkább homok kitermelése végett bányászták ki, de gyakran megtelt vízzel. Ezért "Tó" volt, csak kicsinyke, vagyis Tótika. Hajtottak ide is libákat, kacsákat fürödni. A mi gyerekkorunkban már csak néha volt benne egy kis víz főleg nagy esők után. Mivel közel volt az iskolához, valamint jó homokos volt, itt gyakoroltuk a távol - és magasugrást.

 

 

 

1964-ben már uszonnával várták a vendégeket az esküvőről. Sült kolbász, hurka és kifli volt szokásban.

Tözse möge:  Erre nagyobb bokros, cserjés területek "tözsék" voltak, ez a földterület ezek mögött terült el.

 

Megosztás a facebookon

A képeket Janó Ákos készítette 1964-ben egy uszódi lakodalomban. Kiskunhalason a Thorma János múzeum tulajdonában találhatók.

Darabolják a levesben egészben megfőzött tyúkokat a lakodalmi vacsorához.

/Janó Ákos 1964./

 

Kara: régi falu volt Dunaszentbenedek és Uszód között, a fő úttól beljebb. Már z 1700-as évek elején kiürült, lakói a szomszédos két faluba költöztek, de legtöbben Benedekre. Már az 1700-as évekre eltűnt. Csak szántáskor fordított ki maradványokat az eke. Amikor a mostani temetőt a falu határában kijelölték, az a Kara irányába került. Ezért mondják arra, aki meghalt, eltemették, hogy kivitték a Karára. 

Kis-Kőgyes: Nagyobb gödör, ami a Duna vízállása szerint időnként megtelt vízzel. Állítólag a falu házainak építéséhez hordták ki belőle egykor a földet. A mellette használt kiskerteket is ezen a néven emlegetik.

Nagy-Kőgyes: Keletkezése talán éppen úgy zajlott, mint a Kis-Kőgyesé. Ám ez volt egyúttal a falu egyik természetes vizeinek gyűjtőhelye is. Mindig volt benne víz. Nyáron libákat hajtottak rá, fürödtek is benne, télen még korcsolyáztak, csúszkáltak is rajta a gyerekek. Később halat tenyésztettek egyik részében. Még ma is ez a rész halastóként működik. Többi részét feltöltötték, s a Báthori utca ezen oldalán új házak épültek.

A vacsorát készítő asszonyok a sátor alatt.

/Janó Ákos 1964./

 

Kobolya: a Duna árterületén keletkezett gödör, amiben áradás után is víz marad, illetve föld alatti visszaszivárgás miatt nem szárad ki. Felénk, a Duna mellett, minden ilyen gödröt kobolyának neveznek. Kenderáztatásra, lóúsztatásra is használták. Gyakran olyan mély víz volt benne, hogy említenek eseteket, amikor bele is fulladtak.

Kopostyán: "Ott égy hajlat van, oszt tavasszaa, áradáskó főfakad ott a víz."

Lapistó: régi térképeken még Lapos tóként említik. Ez volt a falu másik természetes vízlefolyója, gyűjtője. Ide is libákat hajtottak fürödni a gyerekek, persze ők is meg-megbuggyantak benne. Kb. 70-75 éve még néha olyan mély volt, hogy kisgyermeknek veszélyt is jelentett.

Mosó-part -Pándzsó: Az első nevét azért kapta, mert idejártak régen az asszonyok mosni. A faluból a Dunára ezen az utcán is ki lehet jutni. A töltésnél ér véget a Kinizsi utca. Erre a területre ma is használjuk a Pándzsó nevet, melynek eredete nem ismert, jelentése talán sűrű, keszekusza lehet, mivel itt régen sok kis ház állt sok apró telken nagy összevisszaságban.

Nána: Valamikor Vigyázázó Sándor és Ferenc tulajdona volt. Csárda is volt itt. A csárdát Beliczai Andor nyugalmazott főszolgabíró pusztíttatta el a Magyar Tudományos Akadémia részéről.? Ekkor Nána az Akadémia birtokába került, mert a Vigyázó grófok "ráhagyták".

Paksi-köz: "A Kántor-körösztné eevezető út a Biskóji réhő mögy, amarra mög Kalocsa felé." Ezen az úton közlekedtek, míg a mostani út meg nem épült, a Duna mellékiek Kalocsára, azok meg Paksra.

Páskom: legelő volt. Sokáig szeptember 1-én itt tartották az uszódi vásárokat is. Ez országos állat és kirakodóvásár volt. 1956-ban még megtartották, én "karonülőként" még voltam kint.

Kuglófsütőkben a kuglóf. Az összehordott kazánon a gazdájának a monogramja.

/Janó Ákos 1964./

Pislogó-Pislogató: Ez a berendezés szabályos felvillanásaival a hajóforgalomnak fontos része. Ezt nevezik pislogónak, de a körülötte levő területre is átvitték a nevet.

Proletár földek: "Polétároknak" mondják, 1918. után az uszódi nincstelenek kaptak az egyházi birtokból kevéskét. Újmajorból 50, Nánából 20 holdat.

Rángató düllő: Ez Pálföldéhöz tarozott. Igen agyagos, nehéz munkálatú föld volt." A lovaknak rángatni köllött a zekét, símán, röndössen nem tutták húzni".

Selyek: Nagyobb részben lapályos föld. Leginkább kukoricát termeltek rajta, mivel azt tavasszal akkor is lehetett vetni, ha korábban még állt rajta a víz.Itt folyik a Selyek ér, amit az 1930-as években csatornává mélyítettek. Róla kapta a terület a nevét. Volt itt egy kiemelkedés, amit Selyek szigetnek hívtak. Ezt még árvíz idején se öntötte el a víz.

Megosztás a facebookon

Petrik Józsefné Szabó Erzsike 1970-es középiskolai gyűjtése

Az 1970-es adatközlők: Tóth Illés 78 éves, Holló Imre 78 éves, Szabó Mihályné 36 éves, özv. Vitéz Illésné 76 éves,Vass Sándor 63 éves uszódi lakosok.

 

Boldizsár Lídiáról készült képeket Raffai Sándor uszódi tanár készítette szakdolgozatához az uszódi népviselet bemutatásához.

Kontyban

Barna-tag: Barna Gábor tanyája volt itt 15 hold földdel.

Bátyai Nána: A kalocsai érsek birtokához tartozott. Cselédek lakták, korábban bátyaiak. 1945 után - mivel Uszód határa volt - uszódi kisparasztok kaptak itt földet a földosztás során.. Egy időben tanyai iskola is volt itt, amit az 1960-as évek elején megszüntettek.

Borsiak földje: Takács Pálé volt, amiből 8 hold Borsi Lajosé, másik része a Szeghalmi családé lett.

Bujok basa dűlő: A szóbeszéd szerint nevét onnan kapta, hogy a török időkben erre bujkált a magyarok elől egy török basa. Mint mondják, ezen a részen el is fogták.

Csibe-domb: Több tanya volt ezen az alacsony dombon, ahol sok baromfit, csibét tartottak-

Disznó-legelő: A falu disznait legeltette itt a kanász, akit közösen fizettek.

Fás kert: Gyümölcsöse volt itt Nagy Sándornak, Tóth Pálnak és még néhány gazdának.

Felső kertek: Nagy kertek terültek el itt, melyek északra "dűtek".

Gombolyagi út: Gombolyag felé vezető földes út Uszód határában. 8 öl széles volt.

Hábi kert: Hábi Bénié és családjáé volt. Házakkal építették be.

Hanyik puszta: Állítólag Hanyik nevű volt a tulajdonosa. Egész utcasor volt itt.

Hoppány: Eredetére nincs magyarázat, ám szerepelt egy csúfondáros mondókában

Hoppány, Dákos, Kotyola,

Magos tető, Osztora,

Ettül vesz mög a kutya.

A benne szereplő nevek a környék földrajzi nevei.

 

Lányfejjel

Hormány: A szomszédos benedeki parasztoké volt, de feltehetően a jobbágytelkek kimérésekor, az uszódi parasztoktól a mérnökök jó ebédet kaptak, a benedekiek pedig nem vendégelték meg őket, így azok kiszakítottak egy darabot a benedekiek Hormányából és "Káposztáskertekként" az uszódiak földjéhez csatolták.

Kanális: Régi folyómeder volt, amit az 1930-as években csatornává "kanálissá" mélyítették. A talajvíz levezetésére szolgáló folyócska a Szelidi tóból a Tözse mögén és a Vasok tanyáján keresztül Kalocsánál a Papok hídjánál folyik be a Vajasba.

Kalocsai út: A régi földes út, ami Kalocsát és a többi Duna menti falut összekötötte. Ez rövidebb volt, mint a mostani, hiszen ez Foktő felé kanyarodott. A régi út a mostani Judit vendéglővel majdnem szemben ért be a városba. 8 vagy 12 öl széles út volt. A repülőtér építésénél ezt felhasználták.

Kántor föld: Az uszódi kántor földterülete volt.

Kántor-kereszt: A Kántor föld határán állíttatta a kántor, hogy elkülönítse földjét a parasztokétól. Nemrégen még állt egy oszlop itt.

Kántor -kubik: A Duna parton volt, tele fákkal, szederindákkal. Innét termeltette ki a maga szükségletére "tüvijé mög ágájé" télen és kora tavasszal.

Piros gyöngyös pruszlik, nemzeti színű szalagok, riselinezett kötény, zsebkendő.

 

Megosztás a facebookon

Ki hova , honnan, mikor, miért költözött?

1731. év tavaszán Csáki Imre kalocsai érsek vizsgálatot végeztetett arról, hogy uradalmának néhány falujából kik költöztek el uradalmon kívüli helységekbe az emlékezettel elérhető időben. A vizsgálat Szentbenedek, Úszód, Foktő, stb. falura terjedt ki.

A vallomások szerint Kara a "kurucz világban" pusztult el. Valószínűleg rácok égették föl. A maradék karai lakosság földesúri parancsra köteles volt Szentbenedekre költözni, így a kakaiak többsége szentbenedeki jobbágy lett. Kerültek azonban a kakariakból Úszódra, Foktőre, Patajra, Őcsénybe is.

Az úszódi tanúk megemlítették, hogy Úszód házait a XVIII. század elején rácok égették föl.

Beköltözések az érseki falvakba

Úszódra

Baranyából - Pap Samu apja (név nélkül)

Karáról (elpusztult - Oláh János apja (név nélkül)

Varajtról (elpusztult) -Balázs János

Elköltözések az érseki falfakból

Úszódról

Decsre(Tolna m.) - Oláh János (kuruc világ után)

Fülöpszállásra     - Nagy András (kuruc világ előtt)

Halasra              - Vörös István (kuruc világ előtt)

Kecskemétre      - Nagy János (kuruc világ után)

Őcsénybe(Tolna m.) -Pap Samu (kuruc világ után)

Paksra               -Nagy Gergely (kuruc világ után)

Patajra              -Balázs Gergely ("rác előtt)

                        - Bogárdi János (kuruc világ előtt)

                        -Nagy István 1710 körül

                        - Tóth János  1730-ban.

Hogy vallottak a korabeli tanúk az említettekről?

Íme az idézetek a jegyzőkönyvből !

"Uszódon laktak, ott is születtek még az elején is, úgy mint Tóth János, kinek Attya Tóth Gergely jól lehet ott született, de az Attya Balás János Varajtrul jött, Érsekséghez tartozandó Uszod nevű Faluban szolgálván úgy tette le magát Úszódon. Bogárdi János, az Attya Bogárdi István, Nagy András, az Attya, Nagy András, Vörös István,az Attya Vörös István, Olá János jól lehet Úszódon született, de az Attya Kara nevű elpusztult Érsekséghez tartozandó Faluban,Pap Samu is Úszódon született, de az Attya Baranyárul szakadott Úszódra, az Attyának a nevét a Fátens nem tudgya.

Ad Secundum:

Bizonyossan tudgya a Tanú, hogy a meghirtt szökött jobbágyoknak Attyok birtak Úszódon Földet, rétet s házat, de az Ráczok égették föl házojkat, és így a szomszédgyait sem tudgya a Fatens, maga Tótth János pediglen Úszódon gazda lévén mind Rétet, Földet s házat birtt.

Ad Tertium:

Azt is bizonyossan tudgya a Tanú, hogy fönt nevezett jobbágyoknak Attyaji mind az Kalocsay Uraság Tisztejtül, mind pedigh az Falunak Birájátul függőitek. Tótth János pedigh maga személyében falunak Birájátul függött.

Ad Quartum:

Vallya továbbis a Tanú hűti után, hogy fölül irtt szökött jobbágyokÚszódon laktukban szintén úgy, mint egyéb Érsekségbeli jobbágyok az úr dolgára jártak és mind az Uraságnak részérül, mind pedigh Portiora adóztak. Tóth János pediglen mivel nem régente ment el Uszodrul eö maga személyében ezeket véghez vitte.

Ad Quintum:

Továbbis vallya a Tanú, hogy Tóth János az ősszel ment el circiter húsz esztendeje Patajram mostis ott lakik, ottis házasodott meh. Bálás Gergely Rácz előtt Anyával el szaladván, maradott Pata jin, ottis házasodott megh.Bogárdi Jánosnak az Annya Pataj leán lévén csöcsömős gyermek korában kurucz világ előtt vitetett Patajra, ki mostanságis Patajon lakos, ottis házasodott megh. Nagy András Fülöp Szállásán szolgálván, kurucz világ előtt, úgy maradott Fülöp Szállásán, ugyan ottis házasodott megh. Vörös István hasonlóképpen szolgálni menvén Halasra kurucz világ előtt, úgy maradott Halason, ottis házasodott megh. Olá János, mint a Fatens emlékezik reá, kanászka lévén Úszódon egy darabik, kurucz világ után ment Uszodrul Decsre, mostis ott lakik, ottis házasodott megh. Pap Samu kanász gyermek korában ment által Öcsénben kurucz világ után."

                 /Bárth János - Wicker Erika munkájának felhasználásával./

 

Megosztás a facebookon

Mi köze az ordasi Öreg tölgynek Uszódhoz?

1704. tavaszán a kurucok nagyarányú hadmozdulatokba kezdtek. A cél a Dunántúl meghódítása volt.

Április 16-án a már régen ostromlott Eger német őrsége feladta a várat, s az eddig itt elfoglalt fejedelem a dunántúli hadjárat tervével megindult a Duna felé. 

Táborával április 30-án Ordason állapodott meg, s egy teljes hónapot töltött itt.

Az ordasi öreg tölgy, avagy "a Rákóczi fája"

Az ordasi Kovács Magdi nagyapja, Molnár Lajos versben örökítette meg. Versének címe: Öreg tölgyfa

A legenda szerint ehhez a fához kötötte Rákóczi a lovát.

A Duna menti helységek állapotáról Gyalai István udvarmester már ekkor így írt:

"Itt ezen sivatag, puszta helyeken 6 mérföldnyire környöskörül sémit sem kaphatunk: az ráczok elpusztították, égették az falukat."

1704. október 18-án a közeli Foktőről a jobbágyok kérvényt nyújtanak be a fejedelemhez:

"Mi foktövy, uszódy, fajszy és egész Sárközy, kalocsay várhoz tartozó szegény, meghromlott jobbágyság folyamodtunk alázatosan Nagyságod grátiájához, ilyen siralmas dologban" - írják, és előadják panaszukat.

"Nemzetes Balog Ádám Uram Dunántúl való sexardi kapitány mohácsy és sexardi lakosokkal általjövén erre a télre, mint futott nép, meg szállottak puszta helyeinkre.Megmaradt állatainkat levágták, ha szollunk veréssel, rongálással fenyegetnek." Gabonájuk sem kasban, sem veremben nincs biztonságban.

"...ha szólunk, öléssel fenyegetnek, sokszor puska véget is adnak."

Tisztjeik sem tartják katonáikat fegyelembe, sőt, szabadjára engedik őket. Oltalmat csak a fejedelemtől várhatnak.

Aztán ennek a viharnak is vége lett. S a falvak lassan, nagyon lassan újranépesedtek. A tavalyi esztendőben ennek ünnepeltük 300 éves évfordulóját. 

                                       / Kőhegyi Mihály Adatok Bogyiszló történetéhez című munkájának felhasználásával/

Megosztás a facebookon