Ezt az édességet gulyás levesek, lencse, vagy bab leves után is készítették, de akár vasárnap délután is hozzáfogtak. Gyors, olcsó édesség volt. Mi, gyerekek is nagyon szerettük.

A nevét a fémből készült tartályka végén lévő kereszt nyílásról kapta, amin keresztül fa kinyomóval kellett a forró zsírba nyomni a tésztát.

Hozzávalók:

1/2 liter tej, a 1/2 litertől egy ujjnyival kevesebb liszt, 4 db tojás, bő zsiradék a sütéshez, vaníliás porcukor a szóráshoz

A lisztet egy lábosba szórjuk, lassan adagolva, állandóan keverve hozzáöntjük a tejet. Fontos, hogy csomómentes legyen!

Feltesszük a tűzre, s állandó keverés mellett addig főzzük, míg a massza elválik az edény falától. Hűlni hagyjuk.

Amikor a kezünk már elállja a meleget, egyenként beledolgozzuk a 4 db tojást.

Bőven forrósítunk zsiradékot egy serpenyőben. Amikor már forró, ha van az elején említett sütőnk, azt megtöltjük tömören, majd a nyomójával 10 cm hosszú csíkot nyomunk bele, amit késsel levágunk a csőről. Megforgatjuk, szűrőkanállal papírtörlőre szedjük. Megszórjuk a vaníliás porcukorral.

Frissen az igazi!

Ha nincs kinyomónk, tekerjünk zsírpapírból hegyes zacskót, rakjunk bele a tésztából, vágjuk le a végét, húzzunk rá tortadíszítő csillagot, s így nyomjuk a forró zsírba. Ekkor sem érdemes hosszabb fánkokat sütni, mert akkor már nem lehet csak úgy kézzel enni.

Ugyanez a tészta kisüthető, ha evőkanállal kis gombócokat teszünk a serpenyőbe. Vigyázzunk, hogy csak akkorákat formázzunk, hogy át tudjon sülni!

Megosztás a facebookon

Ezt a süteményt a régi lakodalmakba is vitték, szépen tányérra rakva. 

Hozzávalók:

6 db tojás, 34 dkg cukor, 9 kanál víz, 15 kanál liszt, 2 csomag sütőpor

A sütőt 180 fokra bekapcsoljuk.

Egy közepes tepsit kizsírozunk, lisztezünk. /Ma már sütőpapírt használhatunk./

A lisztbe belekeverjük a sütőport.

A cukorból 3 kanállal kis lábosba teszünk.

Egy pohárba kimérjük a 9 kanál vizet.

A tojásokat feltörjük, szétválasztjuk.

A 3 kanál cukrot a kis lábosban arany barnára pörköljük, ráöntjük a 9 kanál vizet. Ezt összeforraljuk, majd hűlni hagyjuk.

A tojások sárgáját elkeverjük a maradék cukorral.

A tojások fehérjéből kemény habot verünk. Hozzákeverjük a cukros sárgáját is. Apródonként hozzáadjuk  a karamelles levet.

Beletesszük a sütőporos lisztet, óvatosan összekeverjük. Tepsibe öntjük. Úgy sütjük, mint a piskótát. Ha szükséges, végezzünk tűpróbát.

Lisztezett deszkára borítjuk, levesszük a sütőpapírt, majd óvatosan megfordítjuk. Ha kihűlt, rombusz alakúra szeleteljük. Megszórjuk porcukorral. Kínálhatjuk folyósra melegített ribizli lekvárral is. 

Nem diétás! De a régi paraszti konyhában arra nem is volt szükség, hogy figyeljenek, épp eleget mozogtak a földeken meg a ház körül.

Megosztás a facebookon

Hozzávalók:

1/2 liter kukorica liszt, 1/2 liter tej, 2 dl tejföl, 25 dkg margarin, 25 dkg cukor, 2 db vaníliás cukor, 1 csomag sütőpor, 4 db tojás.

Kizsírozunk, lisztezünk egy közepes tepsit.

A sütőt 200 fokra kapcsoljuk.

Feltesszük a tejet forrni. A lisztet egy tálba tesszük. Ha forr a tej, ráöntjük, fakanállal jól elkeverjük. Belerakjuk a tejfölt, beledaraboljuk a margarint, beleszórjuk a vaníliás cukrot. Jól összekeverjük, majd félretesszük.

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét 4 kanál cukorral kemény habbá verjük, amihez hozzákeverjük a sárgákat is.

A kukoricás masszába beletesszük a többi cukrot, a sütőport, jól elkeverjük, majd ehhez hozzákeverjük a habot.

Beleöntjük a tepsibe, és aranybarnára sütjük.

Tálaláskor adhatunk hozzá vanília sodót, vagy csoki öntetet, de kínálhatjuk gyümölcs öntettel is.

Ez a tészta kitűnően megfelel akkor is, ha glutén mentes sütit szeretnénk készíteni.

Pl. A tepsit kibéleljük alufóliával, 1 kg almát meghámozunk, vékonyan felszeletelünk. Ezt szorosan a tepsibe rakjuk.Erre öntjük a málét, amiben, ha a cukrot kicseréljük más édesítő szerre amit cukorbetegek is fogyaszthatnak, már nekik is megfelelő lesz a sütink. Megsütjük, majd tálcára borítjuk. Most az alma került felülre. Erre készítsünk 1 csomag vanília pudingot az előírás szerint, 10 dkg vajjal keverjük habosra, simítsuk az almára.

Így lesz egy régi tésztából olyan, ami a mai igényeket is kielégítheti.

Régen margarin helyett zsírt használtak és nem tettek bele tojást. Azt mondták, akkor jó a málé, ha összerogy miközben vennék ki a tepsiből. 

Volt egy másik változat is, amikor élesztőt is tettek bele. Az nem olyan finom.

 

Megosztás a facebookon