Ma is időszerű belegondolni!

 

Árvai Ilonka Bedi Gyula fotóján

 

1.  Addig használd a világot, míg időd van hozzá, mert idő után bánkódni fogsz felette.

2.  Bort igyál a bú feledésére, mert a pálinkától nem csak a bánatot,hanem eszedet is elveszted.

3.  Jólakás után a méz is keserű, de az éhségben a keserű is édes.

4.  Ha az adós nem fizethet, a kezesnek még a ruháját is elveszik.

5.  Úgy a megdicsért embert, megpróbálják a szájhősök.

6.  Gyűlölséget szerez a hízelkedés, a csúfolódó felharagítja jó barátait is.

7.  Gyűlöli a gonosz az igazat, jobban, mint az igaz a gonoszat.

8.  Dorgálás bölcsességet ad, de a magára hagyatott megszégyeníti az ő nemzetségét.

9.  Iszonyodnak az igazak a hamis dolgoktól, mint a rest a serény dologtól.

10.Ne sokasítsd a rossz hírt, mert abból kevés is elég.

11.Egyenlő a föld, tűz, koporsó és asszony, mert egyik sem telik meg sohasem.

12.Száját törülgeti a megszégyenített, s a földet agyonra nézi.

Kanalas Jánosné a róla készült festménnyel.

 

13.Őrizkezdj a szolga uralkodásától és a bolondtól, ki bort ivott.

14.A hangya is aratáskor gyűjti az ő télire valóját, a tolvaj megvárja a betakarodást.

15.A bölcs király, a büszke ló, a bak kecske ellen nem igen törnek a maguk párjai.

16.Nyisd meg a szájadat saját védelmedre.

17.Gyors és serény asszonynak az árát megfizetni nem lehet.

18.Inkább más, mint te dicsérd házad népét, mert megsokallják mások.

19.Mint az üres felhőm melyben nincsen eső, olyan az ajándékkal kérkedő.

20.A túlzó barátság hamar megromlik, az igen édes méz utóbb keserűvé lészen.

21.Drágább kincs a tudomány a zafír gyöngyöknél.

22.Öldöklő fegyver a hamis tanú, szólj az igaz mellett, megáld az Isten.

23.Alázatosság és tisztesség megelégedést szerez.

24.Megtartja a gyermek a szoktatást, de nagyobb a természet a szokásnál.

25.Másodmagával van a szegény, mert társa a nyomorúság.

26.Nagyra nézi a bolond az ő bölcsességét, ám korpából kötelet nem lehet csinálni.

Kalányos Pista feleségének arcképe /uszódi cigány menyecske/ a bajai Türr István Múzemból.

Megosztás a facebookon

Uszódon gyűjtött népmese már sok éve szerepel a második osztályosok olvasókönyvében, bizonyítva, hogy a nemzetiség régóta jelen van a mi falunkban is.

Voltak akik lókereskedéssel, mások muzsikálással, megint mások teknővájással foglalkoztak. Nálunk végül a muzsikusok és a teknővájók telepedtek le.

Mindkettőre szüksége volt a falunak.

Bálok, lakodalmak nem voltak zeneszó nélkül! Ám az is szokás volt régen, hogy jelesebb névnapokkor, búcsúkor, disznótorkor beköszöntek zenével a házakhoz, ahol jó szívvel fogadták őket, megfizették szolgáltatásukat.

Kép a pécsi Cigány Múzeumból

A háztartások nem nélkülözhették az általuk vájt teknőket, kisebb, nagyobb fakanalakat, fából készült mosdótálakat. Portékáikat nagyobb vásárokra is elvitték.

A kezdetekkor a falu Pándzsónak mondott részén telepedtek le. Pici, földbe mélyített házaikat az asszonyok hófehérre meszelték, bennük nagy tisztaságot tartottak.

Amíg a férfiak a fával dolgoztak, az asszonyok házakhoz jártak segíteni. Volt, aki nagyon jól tudott masszírozni, hát hívták, ha fájt a derekuk, hátuk. Mások a kemencetapasztást értették, őket erre a munkára fogadták meg. Volt, akit a mosásokhoz hívták segíteni, s voltak akiket a lakodalmakba mosogatni.

A pécsi Cigány Múzeumból

1768-ban készült cigányösszeírás

Ugyanekkor összeírták a viselt keresztneveket is.

87 év múlva, 1855-ben megszületett Sztojka József és Kozák Borbála fia, Sztojka Ferenc. Szülei még sátoros cigányként vetődtek az akkori Uszódra, ám itt letelepedtek, felhagytak a vándorélettel. Hogyan volt lehetséges nem tudni, de középiskolát, majd 1875-től katonaiskolát végzett jó eredménnyel. Verseket írt katonaideje alatt, amit később a Fővárosi Lapok is közölt. Valószínű, hogy ekkor vette fel a Nagyidai előnevet.

Kivételes nyelvtehetség volt. Anyanyelvén kívül nyolc nyelven beszélt.

Cigány gyökszótárt szerkesztett, amely három részre tagolódott. Az első részt a magyar-cigány szótár alkotta, a másodikban a cigány szavak gyakorlásaként imádságok, templomi énekek, elbeszélések és magyar költemények fordításai kaptak helyet. A harmadikba kerültek saját költeményei magyar illetve cigány nyelven. 

Megosztás a facebookon

Ki hova , honnan, mikor, miért költözött?

1731. év tavaszán Csáki Imre kalocsai érsek vizsgálatot végeztetett arról, hogy uradalmának néhány falujából kik költöztek el uradalmon kívüli helységekbe az emlékezettel elérhető időben. A vizsgálat Szentbenedek, Úszód, Foktő, stb. falura terjedt ki.

A vallomások szerint Kara a "kurucz világban" pusztult el. Valószínűleg rácok égették föl. A maradék karai lakosság földesúri parancsra köteles volt Szentbenedekre költözni, így a kakaiak többsége szentbenedeki jobbágy lett. Kerültek azonban a kakariakból Úszódra, Foktőre, Patajra, Őcsénybe is.

Az úszódi tanúk megemlítették, hogy Úszód házait a XVIII. század elején rácok égették föl.

Beköltözések az érseki falvakba

Úszódra

Baranyából - Pap Samu apja (név nélkül)

Karáról (elpusztult - Oláh János apja (név nélkül)

Varajtról (elpusztult) -Balázs János

Elköltözések az érseki falfakból

Úszódról

Decsre(Tolna m.) - Oláh János (kuruc világ után)

Fülöpszállásra     - Nagy András (kuruc világ előtt)

Halasra              - Vörös István (kuruc világ előtt)

Kecskemétre      - Nagy János (kuruc világ után)

Őcsénybe(Tolna m.) -Pap Samu (kuruc világ után)

Paksra               -Nagy Gergely (kuruc világ után)

Patajra              -Balázs Gergely ("rác előtt)

                        - Bogárdi János (kuruc világ előtt)

                        -Nagy István 1710 körül

                        - Tóth János  1730-ban.

Hogy vallottak a korabeli tanúk az említettekről?

Íme az idézetek a jegyzőkönyvből !

"Uszódon laktak, ott is születtek még az elején is, úgy mint Tóth János, kinek Attya Tóth Gergely jól lehet ott született, de az Attya Balás János Varajtrul jött, Érsekséghez tartozandó Uszod nevű Faluban szolgálván úgy tette le magát Úszódon. Bogárdi János, az Attya Bogárdi István, Nagy András, az Attya, Nagy András, Vörös István,az Attya Vörös István, Olá János jól lehet Úszódon született, de az Attya Kara nevű elpusztult Érsekséghez tartozandó Faluban,Pap Samu is Úszódon született, de az Attya Baranyárul szakadott Úszódra, az Attyának a nevét a Fátens nem tudgya.

Ad Secundum:

Bizonyossan tudgya a Tanú, hogy a meghirtt szökött jobbágyoknak Attyok birtak Úszódon Földet, rétet s házat, de az Ráczok égették föl házojkat, és így a szomszédgyait sem tudgya a Fatens, maga Tótth János pediglen Úszódon gazda lévén mind Rétet, Földet s házat birtt.

Ad Tertium:

Azt is bizonyossan tudgya a Tanú, hogy fönt nevezett jobbágyoknak Attyaji mind az Kalocsay Uraság Tisztejtül, mind pedigh az Falunak Birájátul függőitek. Tótth János pedigh maga személyében falunak Birájátul függött.

Ad Quartum:

Vallya továbbis a Tanú hűti után, hogy fölül irtt szökött jobbágyokÚszódon laktukban szintén úgy, mint egyéb Érsekségbeli jobbágyok az úr dolgára jártak és mind az Uraságnak részérül, mind pedigh Portiora adóztak. Tóth János pediglen mivel nem régente ment el Uszodrul eö maga személyében ezeket véghez vitte.

Ad Quintum:

Továbbis vallya a Tanú, hogy Tóth János az ősszel ment el circiter húsz esztendeje Patajram mostis ott lakik, ottis házasodott meh. Bálás Gergely Rácz előtt Anyával el szaladván, maradott Pata jin, ottis házasodott megh.Bogárdi Jánosnak az Annya Pataj leán lévén csöcsömős gyermek korában kurucz világ előtt vitetett Patajra, ki mostanságis Patajon lakos, ottis házasodott megh. Nagy András Fülöp Szállásán szolgálván, kurucz világ előtt, úgy maradott Fülöp Szállásán, ugyan ottis házasodott megh. Vörös István hasonlóképpen szolgálni menvén Halasra kurucz világ előtt, úgy maradott Halason, ottis házasodott megh. Olá János, mint a Fatens emlékezik reá, kanászka lévén Úszódon egy darabik, kurucz világ után ment Uszodrul Decsre, mostis ott lakik, ottis házasodott megh. Pap Samu kanász gyermek korában ment által Öcsénben kurucz világ után."

                 /Bárth János - Wicker Erika munkájának felhasználásával./

 

Megosztás a facebookon

Mi köze az ordasi Öreg tölgynek Uszódhoz?

1704. tavaszán a kurucok nagyarányú hadmozdulatokba kezdtek. A cél a Dunántúl meghódítása volt.

Április 16-án a már régen ostromlott Eger német őrsége feladta a várat, s az eddig itt elfoglalt fejedelem a dunántúli hadjárat tervével megindult a Duna felé. 

Táborával április 30-án Ordason állapodott meg, s egy teljes hónapot töltött itt.

Az ordasi öreg tölgy, avagy "a Rákóczi fája"

Az ordasi Kovács Magdi nagyapja, Molnár Lajos versben örökítette meg. Versének címe: Öreg tölgyfa

A legenda szerint ehhez a fához kötötte Rákóczi a lovát.

A Duna menti helységek állapotáról Gyalai István udvarmester már ekkor így írt:

"Itt ezen sivatag, puszta helyeken 6 mérföldnyire környöskörül sémit sem kaphatunk: az ráczok elpusztították, égették az falukat."

1704. október 18-án a közeli Foktőről a jobbágyok kérvényt nyújtanak be a fejedelemhez:

"Mi foktövy, uszódy, fajszy és egész Sárközy, kalocsay várhoz tartozó szegény, meghromlott jobbágyság folyamodtunk alázatosan Nagyságod grátiájához, ilyen siralmas dologban" - írják, és előadják panaszukat.

"Nemzetes Balog Ádám Uram Dunántúl való sexardi kapitány mohácsy és sexardi lakosokkal általjövén erre a télre, mint futott nép, meg szállottak puszta helyeinkre.Megmaradt állatainkat levágták, ha szollunk veréssel, rongálással fenyegetnek." Gabonájuk sem kasban, sem veremben nincs biztonságban.

"...ha szólunk, öléssel fenyegetnek, sokszor puska véget is adnak."

Tisztjeik sem tartják katonáikat fegyelembe, sőt, szabadjára engedik őket. Oltalmat csak a fejedelemtől várhatnak.

Aztán ennek a viharnak is vége lett. S a falvak lassan, nagyon lassan újranépesedtek. A tavalyi esztendőben ennek ünnepeltük 300 éves évfordulóját. 

                                       / Kőhegyi Mihály Adatok Bogyiszló történetéhez című munkájának felhasználásával/

Megosztás a facebookon

Minden kép Szabó Anikótól származik

Apa és fia. Tóth Gy. Bálint és az apja 

/Szabó Anikótól/

Földből előkerült leletek

D.Szabó Kálmán ásatásai 1994.:

"Úszód-Nána Egy magányos tanyától keletre elnyúló 150x150 m kiterjedésű dombháton Árpád-kori kerámiatöredékek.

Úszód-Nána Az előző lelőhelytől kb. 800 m-re, a Nánai erdő felé vezető földút K-i oldalán, száraz fokmeder által körülölelet területen Árpád-kori kerámiatöredékek.

Úszód-Nána A Nánai erdőtől D-re, a Herczeg tanya közelében középkori edénytöredékek.

Úszód- Pálföld D-i része, a Pálföldi út D-i oldalán elnyúlódombháton őskori, rézkori, szarmata és középkori kerámiatöredékek.

Úszód-Simontag, Kisfoktőtől K-re, a Marcsa fok kiszáradt medrétől Dk-re, A Sás-tó közelében, környezetéből kiemelkedő magas, ovális dombon kb. 300x60 m területen bronzkori, Árpád- és középkori kerámiatöredékek.

Tóth Gy. Bálint katonaként.

/Szabó Anikótól/

Úszód-Szentgál,Ülésdomb A település K-i határában erősen kiemelkedő, kb. 50x120 m nagyságú, K-Ny irányú, elnyúló háton szarmata, Árpád- és középkori edénytöredékek kerültek elő. A terület Ny-i végén sok mészkő, homokkődarab, téglatörmelék és a teljes területen embercsontok utalnak a középkori templomhelyre és a körülötte lévő temetőre. A lelőhelyet három oldalról egy mély és széles árok - a kiszáradt Szentgáli-tó medre - veszi körül."

 

Az Ülésdomb gyermekkorunkban is megmozgatta fantáziánkat. Voltak, akik feltételezték, hogy a kalocsai nagytemplomot összekötő alagútról van szó, hiszen ha rajta dobogtak, üres, kongó hang hallatszott. 

Aztán eljött az idő, amikor a magaslaton már csak egy öreg fa állt. Majd a Tsz azt is kihúzatta. 

No, akkor a saját szemünkkel is láthattuk, mit rejt a föld, hisz aki vette a fáradságot, kiment oda. Vitt bennünket a kíváncsiság.

Mit láttunk?

Boltívesen kirakott téglasort, emberi csontokat. Kézfej, lábfej csontok, ujjpercek hevertek mindenütt. Igyekeztünk megtalálni, mi, hová való. Közben a kíváncsiság átalakult egy másfajta, mélyebb érzéssé.

"Búcsúztattuk" a múltban élteket. Jobban kezdtem tisztelni szűkebb hazám, Uszód múltját, szokásait, hagyományait. 

Tanítóként sosem mulasztottam el, hogy séta közben meséljek tanítványaimnak a régi utcanevekről, a rég elpusztult környező településekről,/ Pl. Kara/ árvizekről, tűzvészről.

Azután a szántásokkal pár éven belül eltűnt a magaslat. Ma már csak mi és a tőlünk idősebbek tudják, merre volt.

Szabó Anikó Varga dédapja, aki az orvosi rendelő építője is volt.

 

Az első orvosi rendelő építésekor készült fénykép.

A fotókért köszönet Szabó Anikónak.

Megosztás a facebookon