Régen az idősek otthonában

Az előző bejegyzésem falunk 1860. évi állapotát írta le nagyon részletesen, alaposan. 

Abból a hivatalos iratból derült ki, hogy az akkori orvosunk Gyurtsek István volt.

A falu asszonyainak egy okleveles bába, Sajgó Eszter segített gyermekeiket világra hozni.

Kései követője Boldizsár Lídia, aki a Kalocsai Kórház szülésznőjeként segített világra sok-sok kisgyermeket

Ekkor még a betegségekre írt gyógyszereket Kalocsán vagy Pakson szerezhették be eleink. 

A Főtér a kezdeti letelepülés óta háromszög alakú volt. Nyugaton a református templom, északon a földesúri kocsma, keleten még beépítetlen fás, bokros rész vette körül.

Ezt a kocsmát a következő évtizedekben lebontották, így két telek szélességgel megnövelték a tér északi oldalát. 

1893. év körül a telek kihagyásával megépítették a mostan is álló Gyógyszertár épületét, ami ettől kezdve zárta a tér északi oldalát. A Deák Ferenc utcára nézve, a patika udvarába, építettek egy kisebb házat is. Ezt a cselédnek, illetve raktárnak tartották fönt.

Ezt a régi képeslapot már láthattátok, az 1900-as elején készült, jól látszik a Patika épülete.

 

A foktői gyógyszerész Kovács Lajos 1893-ban miniszteri engedéllyel patikajogot szerzett.

Patikáját 1896-ban engedéllyel telepítette át Úszódra, melyet "Megváltó" néven nyitott meg. Ettől kezdve Uszódon a mai napig van Gyógyszertár.

A gyógyszerész és családja abban az épületben is laktak. Nem volt időhöz kötött nyitvatartási idő. Ettől kezdve a kisebb betegségben szenvedőknek a patikus is tudott tanácsot, esetleg valamilyen port adni. 

Régen bevett gyógyítási szokás volt bizonyos betegségekre a piócák testre helyezése. Akinek erre volt szüksége, széles szájú üveget kellett, hogy vigyen a patikushoz, aki abba rakta a vérszívókat. A kezelés befejezése után ezeket vissza kellett vinni.

A gyógyszertár vezetői természetesen cserélődtek. 

1947-ben Kovács Kálmán vette bérbe, aki az államosítás után is vezetője maradt. Idős koráig ellátta feladatát. Még halványan én is emlékszem rá. 

A gyógyszerészek mindig az elsők voltak, akikhez a betegek gyógyulásért fordultak, hiszen ők a faluban laktak.

Megosztás a facebookon

A képeket Boldizsár Lidika adta közre. Horváth M.Ferenc - Szabó Attila munkája felhasználásával

 

XXXIII.

Katonaállításról köztudomás szerint ő császári királyi apostoli felsége folyó 1860. évben országunkat legkegyesebben felmentette. Múlt évi állításkor csupán a korosztályból volt 17 katona kötelezettség alatt, ezek közül besoroztatott 3, azonban 11 részint örökre, részint ideiglenesen felmentetett, míg 3, miután az egész járásra vetett illeték már kitellett, meg sem vizsgáltatott. A besorozottak közül egy sem váltatott ki.

XXXIV.

Pénztárak a cs.kir. megyei adófelügyelőség által évenként több ízben, a megyei cs.kir. főfelügyelőség által egyszer évenként rendesen megvizsgáltatnak s ellenjegyeztetnek, minek következtében a pénztárak mindenkor a lehető legnagyobb rendben tartatnak s kezeltetnek.

XXXV.

A község ingó és ingatlan vagyonai.

1. Szántóföldje van 48 hold, melyből 28 hold haszonbérba adatik évenként, s jövedelmez 190-200 forintot ausztriai értékben. 20 hold a községi jegyző használatában van.

2. Kaszálója 220 hold, melyből 11 hold a községi jegyző, 13 hold a községi csőszök használatában van. 8 hold 1854. évtől 1866. évig államkölcsön törlesztési célból haszonbérbe adatott, s a haszonbéri szerződési feltételek szerint az első 5 év alatt befizettetvén, ugyancsak az államkölcsönbe fizettetett. 112 holdnak a fűtermése pedig évenként árverés útján eladatni szokott, melyből 300-400 forint ausztriai értékben vételeztetik be a községi pénztárba.

3. Kertje 4 és fél hold, melyből 1 hold a községi jegyző használatában van, 3 és fél hold pedig haszonbérbe adva. Jövedelme évenként 70-80 forint ausztriai értékben.

4. Fűzes erdeje 25 hold, itt évenként annyi fa vágattatik, amennyi a községháznak szükségletére elégséges, s csak rőzséből adatik el évenként 3-400 kéve, mi a község pénztára javára igen keveset jövedelmez.

5. A községházon, jegyzői lakon s pusztai csőszházon kívül - melyek mit sem jövedelmeznek - semmiféle épületei ez idő szerint nincsenek.

6. Tőkéje van a községnek 4567 Ft 44 és fél kr ausztriai értékben, mely összeg száztól 6-os kamattal 274 Ft 5 kr-t jövedelmez évenként.

7. Államkölcsön papírjai a községnek nincsenek, mivel felsőbb engedéllyel azok eladattak, az eladás folytán bevett összeg a község tőkéjéhez csatoltatott, s azt 4567 Ft 44 és fél kr-ra szaporította.

A községnek jelenlegi állapotában semmiféle birtokát jövedelmezőbbé tenni nem lehet. Igenis lehetne akkor, ha a megkezdett tagosítás vagy szabályozás keresztülvitelekor a szántóföldek és kaszálók egy tagban, a legjobb helyen jelöltetnének ki, és a kaszálók is művelés alá adatnának ki haszonbérbe. Ugyanis a most birtokban lévő kaszálók nagyobb részén, egy hold térnagyságon termett fűért 4-5 Ft vételeztetik be, holott ha mint szántóföld és jobb helyen adatnék ki haszonbérbe, a kaszálók holdjától legkevesebb 7-8 Ft ausztriai értékben vételeztethetnék be a község pénztárába. Úgy szinte a jobb helyen kiadandott szántóföldek szinte többet jövedelmeznének, mint jelenleg.

XXXVI.

A községet érdeklő mindenféle számadások - kivéve az 1854/5. 1855/6. és 1856/7. évi államkölcsön számadásokat, melyek a megyei számvizsgálóság által megvizsgáltatván, észrevételekkel a számadónak feleletre kiadattak - mind megvizsgálva s az illető számadók felmentve vannak.

XXXVII.

A községi elöljárók:

Az árvabizottmányi tagok, közőrök, kéményseprők névsora s fizetése a járási cs.kir. szolgabírói hivatal által mutattatik ki.

 

XXXVIII.

A római katolikus lakosok a szentbenedeki plébános, tisztelendő Molnár János hívei közé számítvák, itt helyben templomuk s lelkészük nincsen.

Református lelkész Decsi Gábor úr, kinek fizetése, mint itt következik: készpénz 80 váltóforint, búza 40 pesti mérő, árpa 20 pesti mérő, ölfa 10 öl, bor 2 akó, konyhára való 40 váltóforint, fűtőre való 600 kéve nád. Ezeken kívül 22 hold legelőbeli illetőség haszonélvezete.

Református segédlelkész Decsi Dienes úr, kinek megállapított fizetése még nincs.

Van a községben 1 református egyház.

XXXIX.

Régi romok, históriai nevezetességek, népmondák nincsenek.

Kelt Úszódon, június 25. 1860.

Thalasy János jegyző                                                                              Nagy János bíró

Az eredeti irat közlésének végére értem. Sok érdekesség derült ki az akkori életről belőle, sőt a táblázatból megtudtuk az orvos és a bába nevét is. Köszönöm, hogy végigolvastátok, valamint gyönyörködtetek a szép régi képekben.

Megosztás a facebookon

Horváth M.Ferenc - Szabó Attila gyűjtése. A közölt képeket Boldizsár Lidika adta közre.

Első kerék meghajtású három kerekű kis bicikli

 

XXI.

A község követelő (aktív) állapota felsőbbileg helybenhagyott leltár szerint 16 839 Ft 26 kr ausztriai értékben. A községnek Turgonyi Lajos-féle csődtömeget terhelő tőkéjét, mely tévedésből a csődperbe be nem jelentett, per útján a csődperbeli bevétele megnyeretett, s reményli a község, hogy a kérdéses összegnek rövid idő múlva birtokába juthat.

XXII.

A község határában semmiféle vám nem létezik s így eszerint vám sem szedetik.

XXIII.

A fogyasztási adó, mely csak folyó 1860. évben vettetett ki e községre először, az elöljáróság által kezeltetik, ki azt, nehogy a lakosság nyugalma más idegen haszonbérlő által megzavartassék, a lakosság beleegyezésével egyezség útján a szegedi cs.kir. pénzügyőri hatósággal évenként 200 új forintban állapíttatván az meg, kifizetése megajánlatott, és ez ideig a részletek havonként mindig előre rendesen befizettettek.

XXIV.

Húsmérési szabadalmazások e községben nincsenek.

XXV.

Van a községben egy működő mérnök, két kiskereskedést űző izraelita, 26 mesterember, 5 vízimalom a Dunán. Gyárak, céhtanyák nincsenek.

XXVI.

Van a községnek egy a földadó ideiglen behozatalakor szerkesztett telekkönyve, mely a megkezdett tagosítás befejezése után újból lészen szerkesztendő. Van továbbá hiteltelekkönyve másolatban, mely valamint szinte az előbbi, a történt változások figyelembe vételével vezettetik. Óhajtandó volna, ha az átírások a telekkönyvi tanács által magyar nyelven adatnának ki, mivel a telekkönyvek is magyar nyelven vannak szerkesztve.

A cselédrendszer a legutóbb kibocsájtott felsőbbi rendelet szerint van életbe léptetve, mely a közkívánatnak eléggé megfelel.

Mértékhitelesítő hivatal e községben nincs.

XXVII.

Községi vágóhíd van, de hús nem vágatik benni.

XXVIII.

A községben utcai világítás nincs.

XXIX.

A gazdasági ágazatok közül, miként ez a III. pont alattiakból is kiderül, a földművelést lehet felemlíteni, mint olyant, mely jövedelmezőbbé tétetett.

A községi haszonbéri bevételek a XX. pont alatti kimutatásban előszámlálván.

A közlegelőn a természet, vagyis inkább az időjárás okozott némi javítást, amennyiben az eddig víz borította lapályos helyeken a legjobb legelő van, de a legelő elkülönítés folytán az 1000 holddal kevesbedett.

A községi jövedelem források a XX. pont alatt mind előszámlálvák.

XXX.

A marhatenyésztést illetőleg általában megjegyeztetik, miszerint összehasonlíttatván a jelenkori marhalétszám a régiebbel, kiderült, hogy az jóval kevesebb, minek egyszerű oka az, hogy a legelő az elkülönítés folytán 1000 holddal kevesebbedett.

Ugyanis az 1830. évi összeírás szerint kimutattatik: szarvasmarha 641 db, lovak együtt 458 db, összesen 1099 db.

Jelenleg pedig a legkedvezőbb időjárás mellett is, midőn a legjobb legelő lehet: szarvasmarha 515 db, ló 410 db, öszvesen 925 db, és így 174 darabbal kevesebb mutatható ki.

XXXI.

A szőlőmívelés e község határában azért, mivel a szőlőművelésre alkalmas hegyek nincsenek s a föld kemény agyagos minőségű, éppen nem gyakoroltatik.

A határban itt-ott található erdők többnyire fűz- s ehhez hasonló lágyfákból állanak, igen keveset vagy éppen semmit nem jövedelmeznek. A levágatni szokott fa az illető tulajdonosok szükségletére sem lévén elégséges. Ami az erdőkezelés módot illeti, a fák minden 3-4. évben csonkoltatnak meg, s csak akkor vágattatnak ki tőből, ha egészen elévülnek, s ahhoz többé remény nincs, hogy ágakat neveljenek, és ha már a közeledő Dunába dőlés veszélyének kitétetve látszanak lenni.

XXXII.

A község átaljános figyelmét igénybe vett mindennemű kiadások s ezeknek fedezés módja a XX. szám alatt elősoroltakban részletesen kimutatva vannak.

Hábi Erzsébet, Hajdú Bálint esküvője alkalmából készült képen középen Poroczka Bálint, jobb szélen Nagy Sándor vőfély, a bal oldali vőfély nevét keresem.

Megosztás a facebookon

Horváth M.Ferenc-Szabó Attila 1860. évi település-statisztikai leírása Bedi Gyula által készített fotók

 

IV. 

Személy és vagyonbátorság.

Tekintetbe véve azt, hogy folyó 1860. évben rablás s gyilkossági eset éppen semmi, lopási eset pedig alig kettó-három adta elő magát, és a tettesek akkor is részint a községben gyakorlatban lévő éjjeli őrködések s nyomozások, részint az es .kir. csendőrök és a járásban felállítva lévő közőrök közreműködésével felfedeztettek, elismerhető, hogy ilyen felülőrködés mellett a személy - és vagyonbátorság biztos alapon fekszik.

A gyulladások meggátlása tekintetéből két tagból álló tűzrendőri bizottmány van felsőbb rendelet folytán felállítva, kiknek kötelessége felügyelni arra, hogy a kémények tisztán tartassanak, a pörnye a kijelölt gödrökbe hordattassék, s az utcáni és más gyúlékony helyeken a pipázást szigorúan tiltsák s a nem engedelmeskedőket az elöljáróságnak bejelentsék.

Az építészeti felügyelet a helybeli viszonyokhoz képest az előljáróság gyakorolja felsőbb utasítás szerint. Tűzkármentesítve a községi épületek, lelkészi, tanítói lakok, árvák épületei mind, de a közlakosokéi közül számosan vannak.

Tűzoltó eszközei a községnek: egy nagy és hat kézi fecskendő, egy nagy és négy kisebb vízhordó edény, tűzoltócsákány, melyek szükség esetén a községházánál mindig készen tartatnak.

Új építkezési eset 3-4-nél több nem fordul elő évenként. A házak összes száma: 397.

Telepítvény nincsen.

 

 V.

Katonai beszállásolás, kaszárnyaépület nem lévén, ezekre fordítandó kiadások nincsenek, s így e tekintetben pénzkezelés sincsen.

VI.

A községi épületek rendesen kiigazíttatnak s tisztogattatnak évenként, mely kiigazgatási s tisztogatási költség körülbelül évenként 50 forintra tehető, mely költséget a község házipénztára viseli. A községi épületek időszakonként kiigazíttatván, jó karban vannak, becsáruk 4126 Ft 50 kr ausztriai értékben van megállapítva.

VII.

Iskolák helyzete. Van a községben két református elemi iskola, tudniillik külön a férfi-, külön a leánygyermekek számára, egy római katolikus elemi iskola. Mely két első iskola épületei jó karban vannak, azonban a római katolikus iskola épülete elavult s a lehető legrosszabb állapotban lévén, eladatott, helyette szakértőleg készített terv szerint egy új iskola fog 2150 forinton felállíttatni, melynek építése már megkezdett s ez év folytán be is fejeztetik. Hálás elismeréssel van a kevés számú római katolikus lakosság a nagyméltóságú s főtisztelendő kalocsai érsek úr, nemkülönben a főtisztelendő kalocsai káptalan irányában, kik az új iskola építkezési költségeihez mintegy 840 forint ausztriai értékben segéllyel járultak, s nyilatkozni kegyeskedtek azt, hogy még többel is fognak járulni. 

Tanoncok száma:  A római katolikus férfi- és leányiskolás gyermekek száma 61. A református férfi- és leányiskolás gyermekeké 139. Ezen kívül van a római katolikus részről 31, református részről 82 vasárnapi iskolába járó, kik, mint szinte a kisebb tanulók is, rendesen iskoláztatnak. Iskolai alapítványok nincsenek.

Római katolikus tanító Sznopek István, évi fizetése 320 Ft ausztriai értékben, készpénzre változtatva.

Református fiútanító Varga Endre, évi fizetése készpénzre változtatva 325 Ft ausztriai értékben.

Református leánytanító Rozgonyi Endre, ennek fizetése 280 Ft-ra tétetik ausztriai értékben.

VIII.

Vízvezetékek s közkutak felállítása a községi elöljáróság felügyelete alatt eszközöltetnek, e részben hiányosság nem merült fel.

IX.

Kőjárda a község utcáján nem létez-

X.

Kórodák, szegényápoldák, kórodai alapok nincsenek. A betegek száma 100 körül, gyógyultak száma 60, a meghaltaké 40-re tehető azon esetekben, ha járványos betegség uralkodik.

XI.

Ösztöndíj alapítványok, mikhez a község ajánlási joggal bírna, nincsenek.

XII.

Dologházi, gabonatári alapítványok nincsenek.

XIII.

A község mint egyházi pártfogó által kezelt templom, kápolna s kereszt alapítványok nincsenek.

XIV.

A község mint tulajdonosnak birtokából mi sem adatott el, azonban telekeladási eset egyes községi lakosok között 4-5 fordul elő évenként. 1/4 telki állományok 2100-2300 Ft ausztriai értékű vételárért adatnak el és vétetnek meg.

XV.

Az árvabizottmány által kezelt összeg 14 099 Ft 9 kr ausztriai értékben.

XVI.

A szegényintézet alaptőkéje 113 Ft 27 kr, mely évenként kamatozás és egyéb új bevételek által szaporíttatik.

XVII.

Az országos, vagyis álladalmi adó évenként rendesen hiány nélkül befizettetvén az illető cs. kir. adópénztárba, egyik évről a másikra hátralék sohasem marad.

XVIII.

A közmunka llegnagyobb részben természetben szolgáltatván le, a tanítók és izraeliták által megváltani szokott közmunka napok váltsági összege évenként 12 Ft 60 kr-ra ausztriai értékben rúg, mely összeg a cs. kir. adópénztárba rendesen év elején mindjárt befizettetik, s hátralék sohasem marad fenn.

Az országutak, hidak jó karbantartatnak.

A faültetés gyakori szorgalmazása folytán a cs. kir. szolgabírói hivatalnak, szép haladásnak indult, mi hihető, még inkább szokásba vétetik akkor, ha e határban a tagosítás befejeztetni fog.

XIX.

Községi adó folyó 1859/60. évben 552 Ft 16 és fél kr ausztriai értékben, mely összegnek már nagyobb része befizettetett, s nagyon hihető, hogy év végével hátralék mutatkozni nem fog.

 

Mely itt előszámlált kiadások fedezésére a túllapon kimutatva lévő bevételi összeg egészben felmegyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megosztás a facebookon

Horváth M. Ferenc - Szabó Attila gyűjtése. Hivatalos, eredeti irat.

 

Uszód

(Kalocsai járás)

A községi élet egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményeire vonatkozó adatok a történt hatósági intézkedések figyelembe vételével

I.

A község összes népessége 1791 lélekből áll, kik között van 387 római katolikus, 2 evangélikus, 1378 református, mindannyian magyarok és 24 izraelita.

II.

A közegészségi állapot. A közegészség fenntartására 1 járási főorvos, egy községi seborvos és egy okleveles bába vannak rendelve. Első Kalocsán, két utóbbi pedig Szentbenedeken, a szomszéd községben lakik.

III. 

Termés minősége. Úszód község nem tartozik ugyan a legtermékenyebb községek közé, de mégis sok és különféle gazdasági terméket állít elő. Búza legtöbb s legszebb terem az úgynevezett pálföldi és thanyiki külső földekben. Árpa, zab, burgonya, kukorica is a fő gazdasági termékek közé számíthatók. Repce kis mértékben, dohány éppen semmi sem termesztetik, ellenben len és kender nevezetes termékei e határnak. Eke alatt összesen mintegy 2692 hold áll, holdját 1600 ölével számítván.

Kerti vetemények, zöldségek, főképp vöröshagyma termesztésével foglalkozik a lakosság igen nagy része, legkivált azért, mivel ezen termesztményekben fakad fel évenként jövedelme forrása, s bevételeit nem kis mértékben szaporítja.

Rétje és legelője 2027 holdat foglal magába, széna jó ugyan, de csak annyi terem, hogy pótlékul használtatván. Nyáron által a már többek által termeszteni szokott lóhere, bükkönyös, zab és mohar, télen pedig teleltetésnél a búza és tavaszi szalmák marhák eltartására elégséges.

Erdeje a népességhez képest igen csekély, mely, ide értve a dunai szigetet és a Duna mentében lévő füzes és nyárfásokat a gyümölcsösökkel együtt, mintegy 150 holdra tehető.

Mi az állattenyésztést illeti, e tekintetben Úszód a szomszéd községek között nem az utolsó helyet foglalja, amennyiben közönséges lovakat, szarvasmarhákat, sertvéseket szép számmal nevel, vásárokra hajt és ad el, de a legelő elkülönítése óta korántsem annyit, mint azelőtt.

Tóth Baranyi Éva adta közre elődei méhészetéről a képeket

A méhészet kedvező időjárással a tenyésztők igénybe vett csekély fáradságát várakozáson felül jutalmazza. Erre nézve a ligetes vidék s különösen a község határához tartozó, több kellemekkel bíró dunai sziget alkalmas helyül szolgálván.

A mezei gazdászatot illetőleg átalában megjegyeztetik, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetése óta szembetűnő haladásnak indult, mivel meggyőződve vannak a volt úrbéres gazdák aziránt, hogy tulajdon földjeiket mívelik, hogy munkaidejüket és erejöket saját maguk javára használhatván fel, fáradságuk gyümölcsének nagy részét a megszüntetett dézsma nem emészti fel. Nagyobb lendületet fog nyerni hihető a mezei gazdászat akkor, ha a már megkezdett határszabályozás vagy tagosítás befejeztetni fog, mert csak akkor rendezheti minden egyes földesgazda okszerüleg birtokát, ha az tagosítva lesz, s annak öntetszés szerinti használatát korlátozni mi sem fogja, s akkor mindenesetre gyakrabban fogják és nagyobb számmal a gabonakereskedők e község lakosait is megkeresni, ha majdan több gabonát fognak csűrbe takarítani s eladhatni.

Szénaforgatás

 

 

Megosztás a facebookon

Bizony sok igazsága van ma is! A képek az uszódi alkotótáborokban készültek.

Borina

 

1.  Minél apróbbra vágod a dohányt, annál jobban ég.

2.  Az okos sem elég okos, ha kevés a pénze.

3.  Ha a tyúk ül, csibét költ, ha a lúd sül, gyomrot tölt.

4.  Aki dolgozni szeret, talál is az kenyeret.

5.  Amire mást oktatsz, azt jól meggondold magad is.

6.  Ne csak magyarázattal, hanem példáddal is taníts.

7.  Ha a dologban rend nincs, nincs gyarapodás.

8.  Aki előtted mást rágalmaz, az téged sem oltalmaz.

9.  Ami hamar készül, nem sokáig tart az, a jónak idő kell.

10.Félig előre haladott, dolgába ki jól s okosan fog.

11.Hamar eljár egypár óra, s mily  hosszú a bajok közt.

12.Úgy szóljon szád, amint szíved érez.

13.Nyugtalanít a kincs, akár van, akár nincs.

14.Hol a megelégedés, ott az okosság.

15.Aki mások kárán örül, őrajta más nem könyörül.

 

Árvai Ilonka

16.Ha erős a szájnak zára, szívnek ritkán esik kára.

17.Aki örömöt s bút vár, okosan él, mert nem mindég kedvez a szél.

18.Míg sorsod díszlik, dongnak barátaid.

19.Ha a vagyonod fogy, fogynak barátaid is.

20.A káráló tyúk keveset tojik, ki sokat ígér, keveset ád.

21.A világi életre több kell ész, mint erő, ne légy vakmerő.

22.Sok mondás rövid, de velős, kicsiny a bors, de erős.

23.Míg a vagyon áll, sok a barát, mert isszák a borát, vagy nézik vagyonát.

24.Ha a vagyonod pusztul, nem kérdik, hogy vagy.

25.Nagy tettekre veszély mutatja az utat.

26.Kétszeresen ad az, aki segíteni akar.

27.Ki nem ad örömest, halogatja szavát, s mosolyog vagy mérges.

28.Mi a hideg szél nélkül? Nagy melegben rejtsd magad hűvösre.

29.Óvakodjál télen  nagy melegtől.

30.A madarat tolláról meg lehet ismerni, az embert tetteiről.

Cigány asszony. Készült az uszódi alkotótáborban.

31.Az ellenségtől őrizkedünk, de holmi baráttól óvjon az Isten.

32.A balvélemény akadály a boldogulásban.

33.Ne a köntösre, hanem a tettekre figyelj.

34.Rest a gonosz a jóra, mint a jó a gonoszra.

35.Szép a hazáért meghalni, de szebb sokáig élni.

36.Ami őt nem illeti, az okos nem avatkozik abba.

37.Az indulat ha erőt vesz, még a bölcsből is gyávát tesz.

38.A fáradt munkás alszik, s nem álmodik sokat.

39.Kontár szófaragó, aki nem érzi becsét.

40.A felhővel egy rangon áll a pörlekedő asszony.

41.Mint a tűz a lángnak, úgy a cigány megfelel mindenre.

42.Mint a hó elolvad nyáron, úgy a fogadás a hamis embernél.

43.Mint a fecske fészkét, úgy a cigány házát elhagyja.

44.Mint a lóhoz korbácsot, úgy a tagadásra szót talál a tolvaj.

45.Mint a puskapor a gyulladásra, úgy a beszéd kész a cigánynál.

Virág Béla bácsi

46.Mint a mágnes a vasat vonzza magához, úgy a gonoszat a rossz társaság.

47.Mint a tövis az ember lábába, úgy fájdalmas a gonosznál a jó cselekedet.

48.Mint az ebnek a gatya, úgy a cigány kezébe nem illik a kapa.

49.Bölcs a cigány ott, hol a beszédét hallgatják, de a dologgal nem kérkedik. 

50.Mint a fa a tűzön elfogy, úgy a cigány kedve a mezei dologhoz.

51.A természet nem termeszt időtlent, akkor esik a jég, ha kárt tehet.

52.Nincs jobb a jónál, ha kevés legyen is az.

 

Megosztás a facebookon