Teknőtartó állvány                                                            Fürösztő teknő

Este 7 óra előtt megszülettem. Bába néni megfürdetett, felöltöztetett, majd a nagynéném kezébe adott, aki a legtöbbet segített a szülésnél édesanyámnak. Az ő kezében aztán megcsodálhattak nagyanyáim, meg édesapám. Kezdődhetett az " Ugyan, kire ütött ez a gyerek?" játék. Na, de milyen ruhákba is öltöztették akkor a babákat?

hímzett gallérú ing            kis rékli                kis nadrág                                     bepólyálva

A pelenkázáshoz textil pelust használtak. Utána olvastam, Amerikában egy anya 1946-ban megalkotta a kapoccsal záródó cserélhető pelenkát, de hát az Uszódra bizony nem ért el!

Ezután a bába rendbe tette édesanyámat is. Amikor végzett, megkínálták hideg vacsorával, ami olyan hidegre sikerült, hogy az uborkás üvegben meg volt fagyva a savanyúság teteje a kamrában. Ő még egyszer mindkettőnket alaposan megnézett, majd elköszönt azt ígérve, hogy másnap ismét eljön. 

Végre minden elcsendesedett. Mindenki hazament, kivéve anyai nagyanyámat. Az első éjszakát mellette töltöttem. Azután még de sokat gyerekkoromban! Talán ezért is volt szorosabb a mi kötődésünk, mint apai nagyanyámmal. Persze, ez akkoriban szokás is volt. Úgy gondolták, pihenje ki magát a szülő asszony, meg féltették a babát, nehogy ráfeküdjön az édesanya a fáradság utáni alvás közben.

Én aludtam, de Kovács Mama természetesen egy szemhunyásnyit sem!

 

 

Megosztás a facebookon

                                              Bábatáska a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagából

Mivel a falvakban az 1950-es évekig általában otthon születtek a gyerekek, mint én is, ezért szükség volt a bábákra. Mit tudhatunk meg  a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumból róluk?

A 16. században már voltak városaink, ahol bábákat alkalmaztak. A 18. század végére megfogalmazódott egy szabályrendszer is, mely szerint csak vizsgázott bábák dolgozhatnak. Előírták teendőiket is. Ekkor kezdődött el képzésük is. 

A bábatáska azokat az eszközöket, szereket tartalmazta, amelyeket ő a magzatvizsgálathoz, szüléshez használt. Tartalmát szabály írta elő. A bába feladata első sorban a szülés segítése volt. A has masszírozásával, gyakorlati tanácsokkal segítette a szülő nőt. Szerepük jelentősen akkor változott meg, amikor az 1950-es évek közepétől a szülések többsége már kórházi körülmények között zajlott, de volt aki jobban bízott a bába néniben.

Amikor én születtem, Uszódon Nagrandné volt a bába néni.

Amikor elérkezett a vajúdás ideje, értesítették őt, aki megnézte édesanyámat a délelőtti órákban, majd türelemre intve, ígérte, késő délután visszajön. Február első napjai voltak, nagyon hideg, hatalmas hó. A ház lakórésze egy szobából és egy "nyitott" konyhából állt. Csak a szobában volt meleg. S bár akkor nem volt divat az apás szülés, édesapám a szoba sarkában lévő padra bevackolódva végig idegeskedte a születésemet.

                                                  A pad, amin akkor csak rongypokróc volt.

 

 Ott segédkezett, vagy akadozott a két nagyanyám és édesanyám testvére, Mari néném is.

Megosztás a facebookon