Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
A lassan fiatalodó tanári karral
Ők 1959-ben ballagtak Uszódon.
Már fiatal tanárként itt dolgozott Égi Ferenc és Raffai Sándor.
A tablókon először tűnik fel Holler Imre.
Fiatalodott a tanári kar, ideköltöztek Balaton doktor úrék. A tablókon először szerepel Magdi néni.
Megosztás a facebookon
Két osztálykép Farkas Antal osztályfőnökkel pár év elteltével
1968-ban Csillebércen a Szorgalom őrs
/Vannak a képen idegenek is!/
A falu népessége folyamatosan csökkent.
Míg 1970-ben 1594-en, addig 1975-ben már csak 1462-en laktak a faluban.
Ma úgy tudom, 1000 fő alá süllyedt a népesség lélekszáma.
Az iskola fejlesztésére ennek ellenére mindenkor gondot fordítottak. Az 1964-ben épült épület mellé L alakban 1976-ban megkezdték két új tanterem felépítését.
A tanulólétszám 1972-ben volt a legtöbb, 182 fő. Ettől kezdve a falu lakóinak számának csökkenésével természetesen az iskola tanulóinak létszáma is apadt.
Az iskola udvara, épülete a Szabadság utcáról
Érdekes adat, hogy hivatalosan 1949-ben analfabéta 96 volt a faluban, 1960-ban már csak 50. Később ez a szám egyre csökkent, bár funkcionális analfabéta a mai napig található falunkban is, mint mindenütt az országban. /Ez azt jelenti, hogy valamikor valahány osztályt elvégzett, megtanult írni-olvasni, de az élete során ezt a tudást elfelejtette, mivel nem használta./
A régi iskola, lakás
helyén jól felszerelt sportcsarnok épült.
Megosztás a facebookon
Uszódon ő lett az első állami iskola igazgatója
Máté Jánosné találta nagyanyjánál a képet. Nem tudunk semmit róla: hol készült, ki a középen ülő tanító.
1948-ban államosították az iskolákat. Az Uszódi Általános Iskola első igazgatója Mácsai János lett.
Ezt a reformátusok nem nézték jó szemmel, de kénytelenek voltak belenyugodni.
Ekkor öt tanulócsoporttal dolgoztak. 3 református, 2 római katolikus osztály volt, az Uszódhoz tartozó újmajori iskolában pedig 1.
A református templom mellett 2 tanterem, 2 tanítói lakás volt. Ma is áll mindkettő.
Egyikben az Idősek Napközi Otthona működik, a másikat, a külsőt, visszakapta a református egyház. Alkalmanként használják.
A katolikus templom mellett 1 tanterem és 1 tanítói lakás volt. Ma a helyén a sportcsarnok áll.
Az épületek felújítására szükséges pénz előteremtéséért sokat kilincselt, majd a munkák végzését is felügyelte.
A falu közösségét is ápolta, hisz a felnőtteknek dalárdát, színjátszó kört szervezett.
Az akkori fiatalok, köztük édesanyám, szívesen emlékeznek a próbákra, előadásra.
Munkáját túl jól végezte, ezért az lett a jutalma, hogy elég hamar, már 1949-ben a Kiskunhalas-Felsőváros Általános Iskola igazgatójává nevezték ki.
A kinevezése úgy történt, hogy ha nem fogadja el, megszűnik uszódi kinevezése, munka nélkül marad. Abban a korban nem volt tanácsos szembehelyezkedni a felsőbb vezetéssel. Választása nem lévén, költözniük kellett.
Lányai mindig szerető szívvel gondoltak gyermekéveik kedves falujára, Uszódra.
Ezért is hozták el személyesen a dokumentumokat falunk iskolájába. Lássuk, ki volt az első állami iskola igazgatója, milyen utat járt be saját erejéből, akaratából, máskor politikai kényszerből.
Megosztás a facebookon
1935-ös katolikus osztály. Tanító Boda János, Mácsai János. Ő látható világosabb zakóban. Mellette a későbbi Dóra Tiborné, aki felnőttként falunk óvónője lett.
Dr. Kiss Lászlóné Mácsai Patrícia / Mácsai János leánya/ 2011. októberében kedves gesztusként osztotta meg mindazt, amit édesapja hagyatékában róla, valamint a katolikus, majd az állami iskoláról talált. Az adatok egyrészt Mácsai János önéletírásából, másrészt hivatalos iratokból származnak.
Mácsai János Kalocsán született. A polgári iskola után Az Érseki Római Katolikus Tanítóképzőbe íratták be, ahol 1933-ban tanítói oklevelet kapott. Állást viszont sehol. A városhoz ment ínségmunkára.
1935. tavaszán az uszódi kántortanító már nyugdíj előtti szabadságát töltötte,ezért ekkor felkérték néhány nap helyettesítésre falunk katolikus iskolájában.
Uszód községnek ebben az időben a tanyákkal együtt 3500 lakója volt. Tehetősnek mondhatók. 2600 reformá-tus, 900 katolikus vallású.
Nagyon megtetszett a plébánus úrnak, ezért már szeptember 1-én az esperes és az iskolaszék megbízta a helyettes tanítósággal.
Ez a kép másik gyermekcsoportról készült, a kisebb gyerekekről
A katolikus iskola egy tantermes, fagerendás, osztatlan volt. A tanítás 1-4. osztálynak délelőtt, 5-6. osztálynak délután, heti váltásban tartatott.
50 fiú és 38 leány látogatta.
Az iskolával egybeépítve volt a tanítói lakás, az akkor még Fő utcának nevezett mai Szabadság utcán.
A régi római katolikus iskola, ahova aztán még mi is jártunk.
1936-ban az uszódi hívek nyomására kinevezték segéd kántortanítónak. Majd 1938-ban rendes tanítóként esküt tett az egyházi Főhatóság előtt.
Megosztás a facebookon
Tekes Julianna okleveles tanító egy régi nyáron, régen volt gyermekcsapattal.
/ A képet Tekes Eszter küldte Tekes Babi által./
Az uszódi református iskolát az egyházmegyei iskolákat felügyelő bizottság évek óta csak dicsérte.
Bíber tanítót Tuba János követte a katedrán. Ám hamarosan helyettesítéséről kellett gondoskodni, mivel megérkezett katonai behívója.
1940. novemberétől az állást Tekes Julianna foglalta el. Édesanyjával együtt költözött falunkba. Az édesanya nagyon szépen kézimunkázott, így a korabeli fiatal lányok hozzájártak kötni, horgolni tanulni.
Juliska néni ettől kezdve nyugdíjazásáig tanította, nevelte az uszódi gyerekeket. Szüleinket, s minket is.
Ekkor Gál tiszteletes volt a falu lelkésze, egészen 1955-ig.
Gál tiszteletesék és a gyülekezet egy része.
1941-ben Zsigmond Kálmánt a már előzőekben említett Nagygalambfalvára, Erdélybe nevezték ki.
Ekkor megüresedett a rektori állás. Ezt a munkát is a tiszteletes végezte ezt a munkát is. Közben lépéseket tett Tuba János felmentése érdekében.
Elkezdődött a II. világháború 1939-ben, s hamarosan Uszódon is megérezték. Ismét rettegés költözött a 2000-2500 fő körüli kicsiny szülőhelyünkre. Érkeztek a katonai behívók napról-napra.
Megosztás a facebookon
Régi ünnepi események, a paraszti konyha ételei, paraszti munkák, falutörténet
Nincs még komment.