1860.évi település-statisztikai leírása Uszódnak - folytatás I. /Eredeti irat/

Horváth M.Ferenc-Szabó Attila 1860. évi település-statisztikai leírása Bedi Gyula által készített fotók

 

IV. 

Személy és vagyonbátorság.

Tekintetbe véve azt, hogy folyó 1860. évben rablás s gyilkossági eset éppen semmi, lopási eset pedig alig kettó-három adta elő magát, és a tettesek akkor is részint a községben gyakorlatban lévő éjjeli őrködések s nyomozások, részint az es .kir. csendőrök és a járásban felállítva lévő közőrök közreműködésével felfedeztettek, elismerhető, hogy ilyen felülőrködés mellett a személy - és vagyonbátorság biztos alapon fekszik.

A gyulladások meggátlása tekintetéből két tagból álló tűzrendőri bizottmány van felsőbb rendelet folytán felállítva, kiknek kötelessége felügyelni arra, hogy a kémények tisztán tartassanak, a pörnye a kijelölt gödrökbe hordattassék, s az utcáni és más gyúlékony helyeken a pipázást szigorúan tiltsák s a nem engedelmeskedőket az elöljáróságnak bejelentsék.

Az építészeti felügyelet a helybeli viszonyokhoz képest az előljáróság gyakorolja felsőbb utasítás szerint. Tűzkármentesítve a községi épületek, lelkészi, tanítói lakok, árvák épületei mind, de a közlakosokéi közül számosan vannak.

Tűzoltó eszközei a községnek: egy nagy és hat kézi fecskendő, egy nagy és négy kisebb vízhordó edény, tűzoltócsákány, melyek szükség esetén a községházánál mindig készen tartatnak.

Új építkezési eset 3-4-nél több nem fordul elő évenként. A házak összes száma: 397.

Telepítvény nincsen.

 

 V.

Katonai beszállásolás, kaszárnyaépület nem lévén, ezekre fordítandó kiadások nincsenek, s így e tekintetben pénzkezelés sincsen.

VI.

A községi épületek rendesen kiigazíttatnak s tisztogattatnak évenként, mely kiigazgatási s tisztogatási költség körülbelül évenként 50 forintra tehető, mely költséget a község házipénztára viseli. A községi épületek időszakonként kiigazíttatván, jó karban vannak, becsáruk 4126 Ft 50 kr ausztriai értékben van megállapítva.

VII.

Iskolák helyzete. Van a községben két református elemi iskola, tudniillik külön a férfi-, külön a leánygyermekek számára, egy római katolikus elemi iskola. Mely két első iskola épületei jó karban vannak, azonban a római katolikus iskola épülete elavult s a lehető legrosszabb állapotban lévén, eladatott, helyette szakértőleg készített terv szerint egy új iskola fog 2150 forinton felállíttatni, melynek építése már megkezdett s ez év folytán be is fejeztetik. Hálás elismeréssel van a kevés számú római katolikus lakosság a nagyméltóságú s főtisztelendő kalocsai érsek úr, nemkülönben a főtisztelendő kalocsai káptalan irányában, kik az új iskola építkezési költségeihez mintegy 840 forint ausztriai értékben segéllyel járultak, s nyilatkozni kegyeskedtek azt, hogy még többel is fognak járulni. 

Tanoncok száma:  A római katolikus férfi- és leányiskolás gyermekek száma 61. A református férfi- és leányiskolás gyermekeké 139. Ezen kívül van a római katolikus részről 31, református részről 82 vasárnapi iskolába járó, kik, mint szinte a kisebb tanulók is, rendesen iskoláztatnak. Iskolai alapítványok nincsenek.

Római katolikus tanító Sznopek István, évi fizetése 320 Ft ausztriai értékben, készpénzre változtatva.

Református fiútanító Varga Endre, évi fizetése készpénzre változtatva 325 Ft ausztriai értékben.

Református leánytanító Rozgonyi Endre, ennek fizetése 280 Ft-ra tétetik ausztriai értékben.

VIII.

Vízvezetékek s közkutak felállítása a községi elöljáróság felügyelete alatt eszközöltetnek, e részben hiányosság nem merült fel.

IX.

Kőjárda a község utcáján nem létez-

X.

Kórodák, szegényápoldák, kórodai alapok nincsenek. A betegek száma 100 körül, gyógyultak száma 60, a meghaltaké 40-re tehető azon esetekben, ha járványos betegség uralkodik.

XI.

Ösztöndíj alapítványok, mikhez a község ajánlási joggal bírna, nincsenek.

XII.

Dologházi, gabonatári alapítványok nincsenek.

XIII.

A község mint egyházi pártfogó által kezelt templom, kápolna s kereszt alapítványok nincsenek.

XIV.

A község mint tulajdonosnak birtokából mi sem adatott el, azonban telekeladási eset egyes községi lakosok között 4-5 fordul elő évenként. 1/4 telki állományok 2100-2300 Ft ausztriai értékű vételárért adatnak el és vétetnek meg.

XV.

Az árvabizottmány által kezelt összeg 14 099 Ft 9 kr ausztriai értékben.

XVI.

szegényintézet alaptőkéje 113 Ft 27 kr, mely évenként kamatozás és egyéb új bevételek által szaporíttatik.

XVII.

Az országos, vagyis álladalmi adó évenként rendesen hiány nélkül befizettetvén az illető cs. kir. adópénztárba, egyik évről a másikra hátralék sohasem marad.

XVIII.

A közmunka llegnagyobb részben természetben szolgáltatván le, a tanítók és izraeliták által megváltani szokott közmunka napok váltsági összege évenként 12 Ft 60 kr-ra ausztriai értékben rúg, mely összeg a cs. kir. adópénztárba rendesen év elején mindjárt befizettetik, s hátralék sohasem marad fenn.

Az országutak, hidak jó karbantartatnak.

faültetés gyakori szorgalmazása folytán a cs. kir. szolgabírói hivatalnak, szép haladásnak indult, mi hihető, még inkább szokásba vétetik akkor, ha e határban a tagosítás befejeztetni fog.

XIX.

Községi adó folyó 1859/60. évben 552 Ft 16 és fél kr ausztriai értékben, mely összegnek már nagyobb része befizettetett, s nagyon hihető, hogy év végével hátralék mutatkozni nem fog.

 

Mely itt előszámlált kiadások fedezésére a túllapon kimutatva lévő bevételi összeg egészben felmegyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentek
  1. Én