Püspöki látogatás Uszódon 1892-ben

Protestáns egyházi és iskolai lapok 1892.

Berán Endre tiszteletes úr az Úr asztala mögött

 

Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. - Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig.

Emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

 

A nap már lemenőben volt, mikor a főpásztor kíséretével Úszód község határához ért, hol a községi elöljáróság Nyáry Péter jegyző vezetése mellett várta s üdvözölte az érkezőket. Az üdvözlő beszédre adott válasz után az elébe kijött számos úszódi lakosoktól kísérve vonult be a községbe.

Mily ellentét! Alig félórával előbb Szt.-Benedeken, a kormos romok, a szívet-lelket megható pusztulás, a jólétből a szegénységbe s koldusbotra jutás szomorú képe, a kárvallott lakosok  TŰZVÉSZBŐL MEGMARADT SZEGÉNYES ÖLTÖZETBEN VALÓ bánatos megjelenése; mind egyenként és együtt a szánalom érzésével tölték el úgy a főpásztort, mint a kíséretében voltak lelkét:

még itt Úszódon a község ünnepi díszbe öltözötten, jólétének,vagyonosságának fényében az öröm üdvözlő szavával fogadja a főpapot, mozsarak durrogása s a községi tűzoltók sorfala közt vonul a menet, a községi lakosok kicsinye és nagyja által elözönlött tágas utcán át a paplakra, melynek zöld ágakkal díszített kapuja tárva várta az érkezőket.

-Megjegyzés: Szentbenedek nagy része, közte a református templom is leégett. Az uszódi református egyház az ujjá építéshez lemondott saját templomának bővítéséről, mert az évek alatt kiégetett, összegyűjtött téglából segítette a szomszéd települést.

Törjék József Nyári zivatar című festményén az dunaszentbenedeki templom látható

 

 

A paplak tornácánál Orosz Endre lelkész, az egyház tanáccsal együtt fogadta a főpásztort, szép beszédében kifejezést adván azon örömnek és hódoló tiszteletnek, mellyel úgy ő mint gyülekezete várta és fogadja püspökét, kinek a gyülekezetben való megjelenése s látogatása nemcsak ritkaságánál fogva képez fontos eseményt, hanem főképpen annál fogva, mert sok nehéz és megoldhatatlannak látszó egyházi ügynek és kérdésnek, a főpásztor ajkáról elhangzó bölcs tanács és útbaigazítás folytán, megkönnyül a megoldása. .......

 

 

A fogadó s üdvözlő beszédre adott válasza a főpásztornak megfelelő volt.... kíséretével a kényelmes paplakba szállt, hol az egybegyűltekkel eltöltött vacsora után nem pihenni, hanem dolgozni tért, ...éjfél felé....a nap fáradalmait kipihenni nyugalomra vonult.

Másnap 13-án reggel 9 órakor a zsúfolásig megtelt templomban a következő beszédet tartá:

....A túlságos szorgalmatosság először is elvonja az embereket a templomtól; a vasárnap megszentelésének hiánya (pedig most már is törvény is parancsolja a munkaszünetet) nemcsak a templomban meglátszik, de a külső munka gyakorlását, az ifjúság erkölcsrontó vasárnapi mulatozásain is, sőt a katholikus búcsúkra való tolongáson is, melyek ritkán múlnak el dorbézolások s verekedések nélkül.

-Szabad összegzés:   Dicsérőleg beszélt továbbá a más községek s egyházak segítéséről, a 102 éves templom újjáépítéséért tett áldozatokról, pl. a 220 000 db tégla összegyűjtéséről, majd a nagy szükségről: a harmadik iskola megnyitásáról s hozzá tanítói állás szervezéséről.

...Akarnotok pedig kell, mert ahol oly népes az iskola, hogy egyik terembe 130 gyermeket kell összezsúfolni a gyermekek egészségének kockáztatásával és a tanulás hátramaradása árán, ott nem lehet habozni, nem szabad késni.

...Isteni tisztelet végeztével az iskolákat látogatta meg, .... ezután a presbyteriummal tanácskozott a templom felemelésének, bővítésének költségei felől, ...harmadik iskola szervezésére az egyháztanácsot komolyan felhívta.

A szellemi munka után a déli harangszó ebédre hívta a számos tagból állott társaságot. Ebéd végeztével - du. 3 órakor - gr. Teleky József négyes fogatán hivatalos s az úszódi egyházi és községi elöljárók nagy számú kíséretével Foktőre indult püspök úr, a pestmegyei sárközben nagy munkaerővel használhatóvá tett úton.

-Megjegyzés: Ez az út valószínűleg a két falut most is összekötő út lehetett. A falusiak még ritkán használták, Dérék útnak hívták.

Kommentek
  1. Én